Fontolva haladó

Eddig a kedvenc szavam 2009-ben: adóoptimalizálás. Sokoldalú kifejezés és mondatrövidítés: "nagyvállalati menedzser vagyok, szivacs vagyok, állami segédlettel gazdagodott cégóriások pocsolyájában, egy fillérem sincs magyar bankokban, cégeim egytől egyig külföldön vannak bejelentve, a magyar adórendszer megkerülésével pedig sokkal több pénzem marad, és bár tudom, hogy ez nem illegális, ámbár pofátlanság, az én képemen rettentő vastag a bőr". Vagyis: "adót optimalizálok".

A Kóka János, Bajnai Gordon és Oszkó Péter nevével kapcsolatban felmerült offshore-ügyletek még mindig nincsenek kellően tárgyalva a hazai közbeszédben. Pedig az adóparadicsomos megoldások természetes módon jönnek szembe velünk minden nap. Most pl. kérdezem én: mennyire hiteles Bajnai G. utóbbi időben kommunikált offshore-ellenes fordulata, ha a HVG-ben minden héten offshore-os hirdetések szúrják ki az ember szemét? Ilyenek:

Ha már az igazmondás idejét éljük, több fényt szeretnék az árnyékzónára is. Ha a sarki boltban lopáson érnek, mert a kosárban öt zsemle van, de a zsebemben meg még kettő, és azt mondom, hogy én csak "zsemlét optimalizálok", akkor lehet, hogy inkább lökdösődés lesz a vége, nem vállveregetés.

Ajánlott olvasmányok a témában a Heti Válasz cikkei:
Magánvétkek és a közhaszon
Kiűzetés az adóparadicsomból?
Ciprusfélék

Szüleikkel együtt a proletár gyerekek először érezték magukat saját hazájukban szabadnak. Jellemző, hogy a dolgozó gyerekek sokasága a 133 nap alatt látta meg először a Balatont, amikor is tömegesen levitték őket oda nyaralni. - olvashattuk a Magyar Kommunista Munkáspárt visszaemlékezését, 2009. március 21-én. A Kommentár folyóiratban pedig (a teljes valóság megismertetésének igényéhez némileg jobban ragaszkodva) K. Németh András, a paksi Városi Múzeum főmuzeológusa tárgyalja 1919 eseményeit, Ellenforradalom és vörösterror c. tanulmányában. A szerző Tolna vármegye tamási járásának székhelyét, az ott történt eseményeket vizsgálja. Alábbi egy részlet, mely a forradalmi törvényszékek, rögtönítélő bíróságok működésébe enged betekintést.

"A tamási megmozdulás idején már - az április közepéig kirobbant megmozdulásokkal ellentétben - nem a helyi forradalmi törvényszékek, hanem rögtönítélő bíróságok jártak el. Az ítélet meghozatalában rögtönítélő bíróságként Aranyos György vezetésével a Szekszárdi Forradalmi Törvényszék tagjai (Laufer Béla lapkiadó, Mautner Gyula villanyszerelő és Tánczos Vendel ügyvéd) és egy Veszprém megyei kormánybiztos mellett egyes források szerint a tamási direktórium név szerint nem ismert tagjai is részt vettek. Állítólag a székesfehérvári Fabik-csoport parancsnoka, Oswald Károly is a gyilkosságok elrendelői között volt.

Az ítélethozatal során a korábban érkezett, de területileg nem illetékes Veszprém megyei kormányzótanácsi biztos, Szabó Gáspár majdnem tettlegességig összeveszett a Tolna megyei forradalmi törvényszék néhány órával később érkezett tagjaival az ítélkezés jogán.

Váry Albert szerint a halálos ítéletekhez a budapesti kormányzótanács vagy a népbiztosság is hozzájárult. A dombóvári szakasz tagjai szerint a telefon- és távírókapcsolatot felügyelő két dombóvári katona - Reich Béla távírász és Molecz Géza - a tamási eseményekről és a halálos ítéletekről tájékoztatta a fővárost, amire „Kun Béla állítólag azt táviratozta vissza, hogy tartózkodjanak mindenféle erőszakoskodástól, ne forduljanak a terrorhoz". A visszaemlékezések szerint Reich Béláék a táviratot - nem értve egyet a tartalmával - megsemmisítették. A szakasz tagjai közül állítólag többen is hibáztatták társaik önkényes döntését. A vérengzéseknek több forrás szerint is az vetett véget, hogy egy repülőgép jelent meg a község felett és a vérontás befejezésére felszólító parancsot dobott le.

Persze van tovább is >>>>>>

Most a pávás szóviccekkel tűzdelt tiszteletköröket hagyjuk, mi sem gondoltuk volna, hogy egyszer kihúzzák a talajt a mediterránmoszkvázó, máskor uránvárosozó politikai humor lába alól. Pár nap, addig lemegy a "csalás", "szavazatvásárlás", "kampánycsendsértés" összes futama, és lehet fokozni a rettegést a júniusi választások előtt.

Most akkor Pécs fideszes? Durva.

Fogynak a pirosas színű bástyák, Uránváros még kérheti felvételét mondjuk Dunaújvárosba, vagy Miskolcra. Tényleg, nem is tudjuk, mitől van annyira hasraesve mindenki a baranyai székhelytől; majd ha meglesz Ózd is, akkor csengessenek nálam.

Hát én is unom már ezeket, meg 20 éve ugyanazok, és a politikai diskurzust is, és a jelenlegi elitet főleg.

Mondjuk, hogy egyetértünk: mindenki korrupt, gusztustalan. Mind egyforma. Azt is mondjuk, nem olyan nehéz megérteni, miért van általános lincshangulat a politikusok ellen, így a tennivalót illetően elvileg elég egyszerű képlet: esélyt adni a hótiszta, bátor újítóknak. (Ugye nem baj, ha a most a "Nem megyek szavazni/Nem érdekel" opciót nem veszem számításba. A diktatúrát pont nekik találták ki.)

A képlet pedig erőteljesen illik néhány mostanság nyomuló szervezetre, közülük is leginkább a Lehet Más a Politikára (LMP) és a Humanista Pártra: radikális elitkritika, csupa friss arc, korrupciómentes múlt, zöld program, a kormányt bíráló közbeszédből ismert jelszavak. Nos hát, akkor meg is van.

Persze biztos nem csak nekem tűnt úgy kezdettől fogva, hogy az LMP a jó ideje vállalhatatlankodó, már a tősgyökeres ortodoxokat is kiábrándító SZDSZ piaci fundamentalista sallangoktól lúgozott, zöld epigonja, a hosszú sálban kávéházak mélyén Allen Ginsberg szövegeket, vagy Danny Boyle filmeket tárgyaló, és tíz emberből a nap bármely pillanatában békejelet formálni képes szabad szellemű városi fiatalok álompártja.

A kampány, meg a Pityinger

Az LMP első bicskanyitogató tulajdonsága, hogy a második mondata után hiteltelen: milyen már az, aki széles terpeszben fikázza a politikát, de mindet megtesz azért, hogy politikus lehessen? Azt hiszem, hogy ez a (és nem gondoltam volna, hogy egyszer ezt a szót komolyan használom) populizmus netovábbja 2009 Magyarországán. A civil életből kilépő, útközben pedig ex-politikusokból is rendesen feltankoló LMP rendszert bírál, majd kifejti, hogy szívesen a rendszer része lenne, de szolgálati Audi, és zsebre tett pályázati pénz nélkül. (Szép ez, de az elképzelt megvalósulás szempontjából nekem kicsit olyan, mint amikor manapság egykori '68-as lázadókat látok Armani nyakkendőben masírozni Brüsszelben.)

Ha már kampány. Nézzünk is egy LMP kampányfilmet, hiszen szándékuk szerint ők hozzák a new generation közbeszédet és politikai humort is.

Persze van tovább is >>>>>>

Meglehet, hogy a válsághírek, és egyéb csatazajok miatt kevésbé hallunk a témáról, mégis nehezünkre esik szó nélkül hagyni: Szerbiában továbbra is rendszeresek az etnikai összetűzések. Pontosítsunk: megint magyarságuk miatt bántanak embereket, Egeresi Sándor, Vajdaság tartományi parlamentjének elnöke pedig egy április 29-én tartott konferencia alkalmával egyenesen úgy fogalmazott, hogy "naponta tapasztalható a tartományban az agresszivitás erősödése". Meddig és miért lesz Balkán a határainktól délre? Geopolitikai zseblámpánkkal Vajdaságra fókuszálunk.

Persze van tovább is >>>>>>

Éjjen májuselseje. Kedvenc zenekaraink egyik, a Burzsoá Nyugdíjasok következik. (Modernebb, vagy mondjuk funky-s feldolgozásban várjuk, mint az MSZP 2010-es kampánydala.)

A Fontolva Haladó két kedvenc oldala, az OVTV és a Gusztos fut (itt az alcím a legjobb: "mert az jó") is erős érdeklődést mutat a Red Hot Chili Peppers zenéje iránt: bár egyik alábbi videó sem mostani, de semmi okunk sincs feltételezni, hogy ugyanazon szám egy idejű szerepeltetése Orbán Viktor házi disznóvágásáról szóló felvételén, ill. Gusztos Péter téli futási szokásait bemutató videóján csupán a véletlen műve.

Gondolkodás és mentális egészség - Korunk kultúrája és társadalmi következményei címmel jelent meg cikk a tavalyi utolsó Embertársban Török Péter szociológus, a SOTE Mentálhigiéné Intézet igazgatójának tollából. Alább az írás egy rövidebb kivonata olvasható. [A teljes cikk az Embertársban, részletek itt.]

Szociológiai megfontolások korunk kultúrájáról

Az amerikai kultúrkritikus és kommunikációelemző Neil Postman (1930-2003) Technopoly c. könyvének alapgondolata kifejezetten szociológiai megállapítás. Postman a kultúra három típusát különíti el: a szerszám-, vagy eszközhasználó kultúrákat felváltja a technokrácia, amelyből kifejlődhet, és már ki is fejlődött a technopoly.

A szerszámhasználó kultúrában a szerszám, az eszköz alapvetően két funkciót tölt be: az élet fizikai jellegű problémáinak gyors megoldását, valamint a művészet, a politika, mítosz, rituálé, és vallás szimbolikus világának szolgálatát. A technokráciában viszont már igen fontos a szerszámok fejlődése. A társadalmi élet és a szimbolikus világ is egyre jobban ennek a fejlődésnek lesz alárendelve. A hagyományoknak, a politikai normáknak, mítoszoknak, vallásoknak és rítusoknak küzdeniük kell a fennmaradásért.

Persze van tovább is >>>>>>

Már iwiw-re is fogcsikorgatva regisztráltunk (regeltünk), aztán visszadobtunk myvipes, hi5-os meghívást, passzívan szemléltük a myspace burjánzását, a Facebookra még néha felmentünk, de mostmár a tökünk is tele van.

Miért kell tudnunk azt is, mi az a twitter?

Majdnem biztos, hogy normális ember csak kukkolásra használja a megosztó oldalakat, de úgy közösségileg weben létezni, meg órákon át profilokat frissíteni kóros, vagy minimum felesleges. És itt van egy ideje az új trend: twittelni. A napokban megújult az iwiw, hát ki is deríti róla hamar a szaksajtó, hogy facebookosodik, és twitteresedik, mert tele van alkalmazásokkal, benne fejlesztik a mikroblogolást is, mert attól jobb lesz nekünk.

Persze van tovább is >>>>>>

Bár láttunk már politikai kampányból is merítő, pozitív reklámstratégiát, a UPC aktuális marketingfogása biztos nem ilyen - inkább hatalmas öngól. Délután a Nyugati aluljárójában villant szemünkbe a "Több UPC, kevesbb havidíj" címzetes szlogen, és ha következetesek a koncepcióban, akkor most eltitkolják a tarifaemelés mértékét, majd néhány hónap múlva Gene Musselman, a UPC Broadband elnöke kiszivárogtatja erre vonatkozó hazugságbeszédét (mely a upc.hu-ról igazsagbeszed.wav fájlnéven tölthető majd le), ezután pedig dühös sorozatrajongók alaktalanra verik a UPC székház berendezését.
Na szóval az egykori klasszikus, és epigonja:

[Záró megjegyzés. Az is érdekes, hogy nem olyan rég, többek közt a Figyelő cikkei nyomán robbant ki óriási, a honi politika ügyeit is megszégyenítő botrány a UPC-nél. Részletek itt.]

Egyre nehezebb balosnak és szélbalosnak lenni Magyarországon, amikor az ember azt látja, hogy a gazdaságtan marxista tippjeit jobbról előzve terítik, hogy Thürmer Gyulát jószerével már csak a HírTv nyomja, és hogy minket kivéve minden tisztességes európai országban klasszik szakadt pólós punkok kidobósoznak kővel és utcai szeméttel a balhék alkalmával, nem ám fasisztoid szkinhedek.

Ezen kesereg (ok, legyünk tényszerűek: mereng) a hvg.hu címlapsztorija is: „A hazai szélsőjobb rendezvényei, figurái, szóhasználata nap mint nap beszédtémát szolgáltatnak, miközben radikális baloldaliakkal (...) csak filmklubokban és fesztiválokon találkozhatunk."

A cikk többek közt Konok Péter történésszel, Bozóki András volt kulturális miniszterrel, néhány Munkáspárt-drukkerrel és névtelen internetes aktivistával boncolgatja a témát - a szöveg végére érve (meg az ajánlott linkek böngészése után) legvalószínűbbnek a Jobbik- Munkáspárt konspiráció tűnik.

Persze van tovább is >>>>>>

Kedves hétvégi és hétköznapi biciklisták,
kedves Kritikus Tömeg!

Remélem nem veszitek zokon, ha politikailag inkorrekt módon nem vágom hanyatt magam a CM-től. Nem dobban erősebbet a szívem, akárhány ezren tekertek is át a városon, nem látom előre eltervelt drótszamárkodásotok mögött magasztos céljaitokat. Persze, biztos vannak nektek ilyenek is, nem vitatom, de hogy a Critical Mass erről szólna, azt kikérem magamnak. Azt pedig őszintén sajnálom, hogy a hétköznapokban közel sem tudtok olyan szimpatikusan viselkedni, mint amikor sokan vonultok.

Persze van tovább is >>>>>>

Rekordot állíthat fel Gráf József Földművelésügyi és Vidékfejlesztési miniszter. A Gyurcsány-puccs után, 2005. május 5-én a miniszteri bársonyszékbe (Németh Imre helyére) ültetett Gráf - ha kitölti hivatali idejét a Bajnai kormányban is -, a rendszerváltás óta rekord ideig tölt majd be megszakítás nélkül miniszteri posztot.

A Für-Balsai-Jeszenszky-Kádár-Surján kvintett által '90 május 23-a és '94 július 15-e közötti 215 hetes regnálási idejét a nyár elején beállító Gráf, ha kihúzza a 2010-es választásokig akár 266 hétig is miniszter lehet egyhuzamban. És miért ne húzná ki? A rendszerváltás óta eltelt idő legforróbb belpolitikai viharait élte túl, és úgy tűnik most bekerül a Bajnai-kabinetbe is.

Persze van tovább is >>>>>>

Miután nem kellett fél év megtanulni, hogy az idei év hazai híradóinak kötelező felépítése az első hír-kormányválság, második hír-gazd.válság (esetleg: harmadik hír-időjárás/katasztrófa/melegrekord), időnként érdemes megállni, és számot is vetni az eddigiekről. Például, hogy a piacok legnagyobb szereplői, a nemzetközi vállalkozások (valamint Bogár Lászlóval élve, a szupranacionális globalitás nálunk lokális lerakatai) milyen mutatókat produkálnak a krízis közepette. Fogtuk hát a 2008-as pénzügyi év elmúlt hónapokban szivárgott adatait, és tallóztunk az érdekesebb számok között.

2008: akik szívtak

A Ford Motor Co., az USA második legnagyobb autógyártója 2008-ban 105 éves története legrosszabb évét zárta: 14,6 milliárd dolláros mínuszban zárta az elmúlt évet, és újabb 5,5 milliárd dollárnyi készpénztartalékát használta el. Ugyanakkor a társaság 12,5 millióról 11,5-12,5 millióra csökkentette az idei amerikai autóeladásokra adott előrejelzését, ami rossz előjel.

A világ vezető nyugdíjalapjai 5 ezermilliárd dollárt buktak eddig a gazdasági válságon, és nem csupán a részvény-, de kötvénypiacokon is veszítettek a csökkenő hozamok miatt. Az alapok befektetéseinek 42 százaléka van részvényekben a korábbi 51 helyett.

A Sony japán szórakoztatóelektronikai cég 14 év után először zárja mínuszban pénzügyi évét, az üzemi veszteség 260 milliárd jen (1 jen= 2,4 Ft körül) lehet, ami a legnagyobb a vállalat történetében.

Persze van tovább is >>>>>>

Ünnep közeleg. Harminchárom húsvétjára gondolunk - vagy nem gondolunk, mindenesetre tény, hogy akinek saját életéből az év legtöbb napján (szándékosan, vagy rohanásiból) kimarad a keresztény eszme, nagypéntek és húsvét vasárnap közt mégis könnyebben környékezi meg pár percnyi merengésre, esetleg tapasztal valamit a krisztusi jelentőségből is - mert lehetünk bár pragmatikusak, netén racionalisták, JK állandó jelenlétét vitatni nem érdemes, elvégre csak az időszámításunkat igazítjuk hozzá.

Ilyenkor kérdések merülhetnek fel bennünk, melyek olyan egyszerűek, hogy kimondani talán nem is merjük őket. Nézzük is mindjárt: Mi a húsvét? Nincs-e káosz az emberi fejekben, ha a szót meghallják, a tucatnyi asszociáció torlódása miatt? Miért lehet egy időben az, hogy a boltok tele vannak színes, mosolygós nyúllal, ami a plakáton tojást tojik (majd fest), hogy aztán az esti híradóban díszbe öltözött ősz atyák ugyanekkor feltámadásról beszélnek, vagy a kereszténység legnagyobb ünnepét emlegetik, az ovisoknak kiscsibéről és bárányról szóló meséket mesélnek, aztán csokit kerestetnek velük az udvaron, egyik reggel pedig lányokat kergetnek szódásszifonnal, mert locsolás is van (fater viszont jobban lelkesedik a sonkáért, melynek szezonja jön). Ez mind húsvét? Ki igazodik el a szimbólumok, magyarázatok zűrzavarában?

Nyilvánvaló, hogy a helyükön kezelt értelmezések közül több is megfér egymás mellett. Ám az, hogy a karácsonyból a téli fény, a húsvétból a nyúl és a tavasz ünnepe lesz, nem csak jelentésváltozás; veszteség is. Lélek és hit tűnik el az ünnepeinkből.

Időszerű kérdések

Mi a húsvét? A keresztény válasz, hogy a húsvét misztérium. Annak misztériuma, hogy 2000 évvel ezelőtt valakit megfeszítettek, majd feltámadt. És a megváltás misztériuma. Ez a gondolat, és ennek átélése hitben és elmélkedésekben sokkal nehezebb, mint a tojást tojó nyúl - bár valljuk be, biológiai értelemben az is misztérium.

A misztérium a teológia körébe tartozik. Arról, hogy mennyire nehéz dolog ez, egy ironikus kérdés-választ idézünk. „Mi a filozófia? Három néger egy koromsötét szobában üldöz egy fekete macskát. És mi a teológia? Közben az kiabálják, hogy: Megtaláltuk!" (Persze a történet kulcsa, hogy a dolog a nem hiábavaló, mert van mit üldözni.)

Persze van tovább is >>>>>>