Fontolva haladó

Sokáig úgy tűnt, hogy Magyarországon pártot csak párt tud alapítani. (Ellenzék kell? Veszek magamnak!) Mégis, minket nagyon régóta a parlamenten kívüli élet érdekel igazán. Azon belül is minden, ami zöld. Egyre többen mondják, hogy ott most tényleg megmozdult valami; rendszerkritika, tabudöntögető civil mozgolódás, majd ezekből kinövő új pártok.

Létezik tehát egy rendszerkritikus értelmiség. Pártot, árnyékkormányt szervez. Bár emezt több platformon teszi, közös tulajdonsága, hogy zöld, a parlamenti pártokat egyformán utálja és szeret biciklizni. Hogy erősödne ez a rendszerkritikus értelmiség, a pártpreferenciás mérések egyelőre csak halványan igazolják. Viszont jelenleg is ott van az összes választókorú körében kb. 50 százalék, aki nemszavazna/bizonytalan, belőlük egy komolyabb szikrával leszakítható akár nagyobb tömeg is, ha látszik az új, hótiszta politikai erő.

Elkezdtük hát listázni a friss és zöld (ill. zöldes), rendszerkritikus, alulról szerveződő pártokat. Megdöbbenésünk őszinte: ha túl sokat mantrázták az "árnyékparlamentet", akkor azért, ha a történelem szemétségéből térünk vissza önmagunkba, akkor azért, de a parlamenti patkó összes szereplője leképeződik az országházon kívül.

A helyzet olyan szép, hogy ábrázolható. Lássuk a rendszer működtetőit, és a rendszer sokkolóit, egymás mellett.

SZDSZ-LMP
A két szavazás óta kampányait következetesen kizárólag zsidók, füvesek buzik és a Jobbik köré szervező SZDSZ-nek komoly fejfájást okozhat a Lehet Más a Politika előretörése; a kampányfilmek tanulsága szerint az LMP nem csak a liberális értelmiségi holdudvarra jár rá (Hajós András, Settenkedő...), de a közeljövőben stoppolhatja az egykori mainstream szadi témákat is (jogvédelem, alternatív kultúra stb.). Az LMP egyelőre minden alkalommal hevesen tiltakozik, amikor felmerül, hogy SZDSZ-epigonok lennének, de tippünk szerint a Humanista Párttal alkotott párosuk akkor is a legtöbb szavazót a liberális párttól fogja elszívni.

Fidesz-Élőlánc
Lányi Andrásnak feltehetően könyvmegjelenése és az Élőlánc honlapjának megújítása miatt nem jutott ideje indulni az aktuális választásokon, viszont a parlamenten kívül kétségtelenül ő és pártja képezik a Fidesz rendszerkritikus, zöld párját. Van itt nemzeti karakter (nemzeti zarándoklat), programegyezés (TB mentők). Feltehetően nekik is megvan a saját Kövér Lászlójuk, egyelőre még rejtegetik.

MSZP-Zöld Baloldal
Ha csak annyit mondunk, hogy a Zöld Baloldal Tamás Gáspár Miklós vezette EP-listája a Magyarországi Munkáspárt 2006, a Zöld Demokraták, a Fiatal Baloldali Unió és az Európai Feminista Kezdeményezés egy másmilyen Európáért nevű szervezet összefogásával alakult, már majdnem mindent tudunk. Programjuk igyekszik reális maradni: céljuk többek közt a NATO feloszlatása. Amiért mindemellett bátran mondjuk, hogy a Zöld Baloldal az MSZP parlamenten kívüli megfelelője, az egyrészt TGM ÉS-ben nyújtott, Fideszről szóló publicisztikai tevékenysége, másrészt a praktikus egyezés, miszerint mindkét párt az Internacionáléval zárja hivatalos eseményeit.

Az MDF-nek és a KDNP-nek bizony nem találtunk zöld megfelelőt, de nekik a bolhacirkuszban talán nem is lenne a többiekétől teljesen külön alternatívájuk. Ami azt illeti, az LMP a mindegyforma, és a se nem bal, se nem jobb érvelések mentén az MDF-et is rövid úton csődbe viheti, ráadásul (ahogy a belvárosi kampánybódékon látszik) immáron a zöld színen is ketten osztoznak.

Zöld árnyékparlament, íme.

A cikk ötletét Puzsér Róbert ezen intejújából loptuk.

*a szerző tanú, gátőr

Hát én is unom már ezeket, meg 20 éve ugyanazok, és a politikai diskurzust is, és a jelenlegi elitet főleg.

Mondjuk, hogy egyetértünk: mindenki korrupt, gusztustalan. Mind egyforma. Azt is mondjuk, nem olyan nehéz megérteni, miért van általános lincshangulat a politikusok ellen, így a tennivalót illetően elvileg elég egyszerű képlet: esélyt adni a hótiszta, bátor újítóknak. (Ugye nem baj, ha a most a "Nem megyek szavazni/Nem érdekel" opciót nem veszem számításba. A diktatúrát pont nekik találták ki.)

A képlet pedig erőteljesen illik néhány mostanság nyomuló szervezetre, közülük is leginkább a Lehet Más a Politikára (LMP) és a Humanista Pártra: radikális elitkritika, csupa friss arc, korrupciómentes múlt, zöld program, a kormányt bíráló közbeszédből ismert jelszavak. Nos hát, akkor meg is van.

Persze biztos nem csak nekem tűnt úgy kezdettől fogva, hogy az LMP a jó ideje vállalhatatlankodó, már a tősgyökeres ortodoxokat is kiábrándító SZDSZ piaci fundamentalista sallangoktól lúgozott, zöld epigonja, a hosszú sálban kávéházak mélyén Allen Ginsberg szövegeket, vagy Danny Boyle filmeket tárgyaló, és tíz emberből a nap bármely pillanatában békejelet formálni képes szabad szellemű városi fiatalok álompártja.

A kampány, meg a Pityinger

Az LMP első bicskanyitogató tulajdonsága, hogy a második mondata után hiteltelen: milyen már az, aki széles terpeszben fikázza a politikát, de mindet megtesz azért, hogy politikus lehessen? Azt hiszem, hogy ez a (és nem gondoltam volna, hogy egyszer ezt a szót komolyan használom) populizmus netovábbja 2009 Magyarországán. A civil életből kilépő, útközben pedig ex-politikusokból is rendesen feltankoló LMP rendszert bírál, majd kifejti, hogy szívesen a rendszer része lenne, de szolgálati Audi, és zsebre tett pályázati pénz nélkül. (Szép ez, de az elképzelt megvalósulás szempontjából nekem kicsit olyan, mint amikor manapság egykori '68-as lázadókat látok Armani nyakkendőben masírozni Brüsszelben.)

Ha már kampány. Nézzünk is egy LMP kampányfilmet, hiszen szándékuk szerint ők hozzák a new generation közbeszédet és politikai humort is.

Persze van tovább is >>>>>>