Fontolva haladó

A nap kérdése

Zseniből mindig akad a padláson.

A legjobb az egészben, hogy tavasszal elköltöttük a kazalnyi pénzt kampányra meg választásra, hogy kiküldhessük legjobbjainkat (többek közt Deutsch Tamást, Gurmai Zitát és Bokros Lajost) a valódi súllyal köztudottan nem rendelkező, viszont kádertemetőnek kiválóan alkalmas EU parlamentbe vitatkozni, most pedig egy itt-ott kommentált MTI hírnél nagyobb hullámot nem vet, hogy kit is delegál az ország a szövetség végrehajtó testületébe (Európai Bizottság). Múlt hét vége óta tudni lehet: az illetőt Andor Lászlónak hívják. Persze itt az a normális, hogyha jelzett név az égvilágon semmit sem mond a tisztelt nagyérdeműnek, pedig néhány percre mégis érdemes közelebbről megnézni a figurát és az ő gondolatait.

Egy László jön, egy László megy

Eddigi uniós szereplésünkben humánerő szempontjából nem vagyunk a csúcson; hogy mást ne mondjunk, az éppen lejáró magyar EU-biztosi mandátum a volt MSZP-elnök Kovács Lászlóé, aki amellett, hogy objektíve khm kedves, szimpatikus teremtés, köztudomásúan nem a legélesebb kés a fiókban (energiaügyi biztosnak alkalmatlan, adóügyi biztosnak befér - emlékszünk még?), leköszönése ürügyén pedig az Economist minden más bizottsági tagot is értékelő cikke szerint „semmilyen nyomot nem hagy maga után".

Így elvileg azt is mondhatnánk, hogy ugyan, Szellemi Sasmadár László után alacsonyan van a léc, hogy ezután kit küldünk az EU-s végrehajtó szervbe egyetlen magyarként - tökmindegy. A mi igényeink azonban határtalanok.

Világ közgazdászai [...]

Andor László amellett, hogy 43 éves közgazdász, nyugati egyetemeket is megjárt, a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatótanácsának tagja és elvileg a Közgázon is tanít, erősen marxista. Ezt onnan lehet tudni, hogy (mint azt már sokan elmondták) az Eszmélet c. neomarxista folyóirat főszerkesztője, melyben olyan nagyságok publikálnak, mint Krausz Tamás XX. századdal foglalkozó történész, aki persze a kommunizmussal nem gyengén elfogult (pl. a rossz időjárásnak tudja be több millió ukrán tudatos halálra éheztetését). Idézet az Eszmélet küldetésnyilatkozatából: „ez a lap szeretné megmutatni, hogy a marxizmus alapjain mozgó gondolkodás ma is mozgósítani képes a szak¬tudományokat, és hogy mindennek ideológiai és politikai je¬lentősége van és lesz a jövőben is." Andor eszmeiségét továbbá illusztrálja, hogy 2004 áprilisában (amúgy az akkor még miniszterelnök Gy.F.-hez hasonlóan) felszólalt a vörös csillag védelmében, és még cikket is írt a Népszavába, hogy nehogy már a horogkereszt és a kommunista jelkép egy elbírálás alá essen.

A baloldali-marxista bankár-közgazdászok világa olyasmi metatér, amihez az egyszeri fontolva haladónak nem adtak kulcsot. Márpedig Andor László ilyen. Marxista. Bankár. Pelikán et. éppen ezen a fórumon már egyszer nagy nyilvánosság előtt nem értette, hogy Felcsuti Péter hogyan lehet bankszövetségi elnök munkásőr múlttal és marxista álmokkal - ehhez most a baloldalról szóló mindenféle előképzettség mellet is muszáj csatlakozni.

Szerencsére webes archívumokból könnyen előtúrható Andor jónéhány cikke, hogy megnézhessük közelebbről, mit javasolnak korunk haladó marxistái. Figyeljünk ezek közül egyre, az Élet és Irodalomban megjelent 2008. október 10-én megjelent darabra, mely a gazdasági válságról szól. Idézünk.

Persze van tovább is >>>>>>

Ritkán olvasunk olyan webes cikket mostanság, amin magunkban is hangosan, a környezetünkben lévő bútordarabokba kapaszkodva, olykor a fulladás szélén tudunk nevetgélni. Ám az a helyzet, hogy mivel lemaradtunk a pénteki Charta-konferenciáról, ahol a Reakció megfogalmazása szerint az utóbbi idők legnagyobb közéleti árokásó-dzsemborijára került sor (figyelem: Debreczeni József, Vásárhelyi Mária, Bauer Tamás!), muszáj volt szombat délután valami beszámolót keresni, így rövid úton nyugtáztuk, hogy az index jó érzékkel az egész magyar internet két legnagyobb oltógépét és nihilista véleménygengszterét küldte a helyszínre, Bede Mártont és Szily Lászlót. Persze Debreczeni-Vásárhelyi-Bauer kombóval rendezvényt szervezni akkora magaslabda, amit nehéz nem lecsapni, de az index párosa tényleg a lehető legjobbat hozta ki a műsorból, így ajánljuk a teljes cikket, de kigyűjtöttük a legjobb mondatokat az örökkévalóság számára.

"A rendezvény olyan kérdésekre kereste a választ, mint például: hogyan fogja Orbán Viktor elevenen felfalni minden baloldali választópolgár agyvelejét? Mit jelent az országnak, ha jövő tavasszal győz a Fidesz? Mire lehet számítani a demokratikus rendszer, a jogállam, a sajtó és a gazdaság területén? Nem akarjuk előre lelőni a poént, de ha lehet hinni az itt elhangzottaknak, a 2010-es választások utáni eseményekre ki kell majd találni egy kifejezőbb szót a genocídiumnál."

Persze van tovább is >>>>>>

Cimkék: belpol, szemle, baloldal

Celeb Breaking: Moldova könyve nagyon megy! [+]

2009. október 28. 21:58 / Pelikán József

Untam a gátat, ezért bejöttem pár dologért a városba, és a papír-írószerben kibe botlottam a pénztárnál? Moldova Györgybe, aki személyesen tisztelt meg azzal, hogy pont előttem fizetett néhány kis vonalas füzetért meg még valami csomagolt cuccért, amiről bár kiesett a szemem, de nem tudtam meg, hogy micsoda. Persze az idősödő pénztárosnő rögtön kiszúrta az öreg kommunistát, és őszinte külsős örömömre váltottak is pár szót.

- Jaj, hogy van Moldova úr? Egészsége? És mit ír?
- Áh, most pihenek, de hát az idei könyvem eddig 30 000 példányban ment el, meg lett is nagy kavar körülötte.
- Tényleg? Nem maga írt a Puskásról?
- Nem, ez Miskolcról lett. De most, hogy mondja, lehet, hogy a Puskásról is fogok valamit.

Nem mintha szétvetne a kiváncsiság, hogy mivel foglalkozik MGY, de a 30 000 az mégis kemény szám, de könyörgöm, Puskást Ferencet hagyjuk moldovátlanul inkább, ha lehet.

Celebfeljelentőnket olvashatták.

Cimkék: baloldal

Retrokommunisták a felsőoktatásban [+]

2009. október 24. 10:00 / Pelikán József

Partnerünk, az IgenHír magazin híres kommunistaszakértőt keresett, ezért felkért az alábbi cikk megírására. Nyomtatott formában tehát a lap októberi számában olvasható.

A rendszerváltás húsz éves évfordulóján, október 23-hoz közeledve ismét élénkül a vita az elmúlt rendszer megítéléséről és nosztalgiájáról. Vajon milyen megjelenési formái vannak kommunizmus életérzésének és eszméinek a Kádár-rendszert meg nem élt fiatal magyar egyetemista közegben?

A divat kritikusai szerint a retró többszörösen emésztett és kommerszbe fulladt, ellentmondása pedig tetten érhető bármely felkapott retró kocsmában, ahol bár a lepattant körülmények szocreál trendként kínálhatók, az árak már semmiféleképpen sem mondhatók retrónak. Mellékhatásként a hatvanas, hetvenes évek divatja „öregesen friss", fiatalos, színes formában tükrözi vissza saját korszakát, az államszocializmus diktatúráját feledtetve, vagy kinevetve. Vajon mennyire kedvez a különféle fiatal, baloldali mozgalmaknak a reróhullám?

Modern baloldaliak vs. hagyományőrző kommunisták

Táboruk a gyakorlatban sehogyan sem fér össze, láthatatlan kapocs köztük egyedül a rendíthetetlen antifasizmus lehet - röviden így lehet leírni a baloldali érzelmeket valló magyar fiatalok (alcímünkben említett) két jól megfogható rétegének egymáshoz való viszonyát. Fontos különbség, hogy míg a „hagyományőrzőknél" kritérium, addig a moderneknél csak elszórt jelenség a retrokommunista életérzés táplálása, legyen szó öltözködésről, vagy szellemi alapokról. A hagyományőrző kommunista fiatalok rétege egyértelmű: szoros értelmében kommunista, marxista, a rendszerkritikán túlmenő, rendszerellenes fiatalokról van szó, akik éles kirohanásokat intéznek modern társaikkal szemben.

Így a hagyományőrzők és modernek közt politikai értelemben átjárás nyilván nincs, a szimbólumok terén viszont néhol tetten érhető valamiféle közös halmaz: a kubai forradalmár, Ernesto Che alakját a Baloldali Front (a Munkáspárt ifjúsági tagozata) folyamatosan futatja jelképei közt, de 2006-2007 környékén még a FIB (az MSZP akkori ifjúsági tagozata) is zászlajára tűzte (Che Magazin címmel rövid életű lapot is indítottak, Marsovszky Balázs FIB egykori prominens pedig némi képzavarral kifejtette, hogy a kormány neoliberális politikája szerinte hosszú távon egybeesik a kubai forradalmár céljaival). A főirányok és platformok ismeretében világos, hogy a valódi újgenerációs retrokommunistákat marxista egyetemi csoportosulások környékén kell keresnünk.

Ifjú vörösök Heves megyétől Pestig

Csupa érdekességet rejt a Thürmer Gyula vezette Magyar Kommunista Munkáspárt (MKMP) idei voksolásra összeállított EP-listája, mivel azon három egyetemi hallgatót és egy szakmunkás tanoncot is találunk (ekkora számban semelyik másik párt sem jelölt tanulókat): Szabó Tamás (szül.: 1987, listán a 4., Baloldali Front országos elnök is) az egri Eszterházy Károly Főiskola informatikus szakán, Juhász Norbert (1989, listán a 10.) az egri Szent Lőrinc Szakmunkásképzőben, Varga Szabolcs (1985, listán a 16.) a debreceni egyetem szociológiai szakán, valamint Kovács Balázs (1987, listán a 17.) az egri Eszterházy Károly Főiskola történelem szakán tanul.

kép forrása

Önéletrajzaik, írásaik szerint egytől egyig keményvonalasok. Juhász például „az országban a legtöbb Szabadság (a MKMP lapja - a szerk.) előfizetés összegyűjtésével vált ismertté" (figyelem, ezt az írást ill. ezt a netlogos oldalt NAGYON ajánljuk!), Kovács pedig az Agria Dialektika internetes marxista portál alapítója, személyes példaképei közt pedig Kádár Jánost is megjelöli.

A lista alapján látszik, hogy a felsőoktatási térben megfogható kommunizmus igen nagy részben Egerben koncentrálódik. (Szabó, Kovács és Juhász mellett egri Tőzsér Zoltán, a Baloldali Front országos vezetőségi tagja is.) A fiatal egyetemisták munkája aktivista jellegű. Idén nyáron például Füzesabonyban a piactérre szerveztek sajtótájékoztatóval egybekötött lakossági fórumot, ahová azonban a füzesabonyi VTV képsorai szerint senki sem ment el (az interneten látható felvételen a helyi tévéseken és két ifjú kommunista mozgalmáron kívül egy lélek sincs).

A marxizmussal szimpatizáló fiataloknak persze Pesten is vannak fórumaik. Az ELTE BTK-n időről időre előfordulnak a témában rendezett kerekasztal-beszélgetések; 2008 novemberében „Marx - a marxizmuson innen, a szocializmuson túl" című György Péter, Heller Ágnes és Kelemen János részvételével zajlott alkalmon például a beszélgetés résztvevőihez képest radikálisabb marxisták szólaltak fel a fiatal közönség soraiból. Szintén az ELTE BTK-hoz kapcsolódik, hogy az intézmény hallgatója Thürmer Marianna, a Munkáspárt elnökének lánya, akit „póttagként" feltüntettek a párt EP-listáján is.

Kereken húsz évvel a rendszerváltás után sanyarú napjait éli magyar kommunizmus: az EP választáson a Munkáspártra országosan a választók 0,96 százaléka voksolt (27 817 ember), a politizáló fiatalság pedig erős jobboldali többséget mutat. A „hagyományőrző" rertókommunisták éppen a konzervatívokat megszégyenítő múltidézésük miatt képtelenek bármiféle komoly bázis kialakítására. A fórumokon olvasható egymás elvtársazása még viccnek elmenne; de hogy miért futtatnak lejárt szavatossági idejű forradalmárokat, rejtély.

Érdeklődéssel figyelem korunk marxistáit. Nem azokra gondolok, akik azért marxisták, mert azt gondolják, hogy a gazdasági világválságra a "kapitalizmus helyett szocializmust" a megfelelő válasz, hanem azokat, akik úgy gondolják, hogy Marxnak - valamiben - alapvetően igaza van. De úgy tűnik, hogy nem is olyan könnyű ma ortodoxnak lenni, mert mintha hagyományuk valóban gondot jelentene számukra. Az análmarxisták (analitikus marxisták) például azon töprengenek, hogy vajon megszabadítható-e a marxizmus a hitelét vesztett előfeltevésektől és módszerektől, és egy szilárdabb megalapozás (logika, matematika és modellalkotás) révén végre lehetséges lesz-e érthetően és világosan marxistán beszélni? - írja G. Fodor Gábor főszerkesztő az aktuális (októberi) Századvég ajánlójában.

A "Marxizmusok" alcímmel futó lapszámban Orthmayr Imre, Szalai Miklós és Gerald A. Cohen tanulmányai keresztül derül fény az analitikus marxizmus, a történeti materializmus és darwinizmus mibenlétére. A folyóirat digitális olvasásra teljes tartalmában, ingyenesen elérhető a Századvég honlapján.

A Jobbik gerillakampánya-e a Munkáspárt? [+]

2009. április 22. 14:55 / Borbás Barnabás

Egyre nehezebb balosnak és szélbalosnak lenni Magyarországon, amikor az ember azt látja, hogy a gazdaságtan marxista tippjeit jobbról előzve terítik, hogy Thürmer Gyulát jószerével már csak a HírTv nyomja, és hogy minket kivéve minden tisztességes európai országban klasszik szakadt pólós punkok kidobósoznak kővel és utcai szeméttel a balhék alkalmával, nem ám fasisztoid szkinhedek.

Ezen kesereg (ok, legyünk tényszerűek: mereng) a hvg.hu címlapsztorija is: „A hazai szélsőjobb rendezvényei, figurái, szóhasználata nap mint nap beszédtémát szolgáltatnak, miközben radikális baloldaliakkal (...) csak filmklubokban és fesztiválokon találkozhatunk."

A cikk többek közt Konok Péter történésszel, Bozóki András volt kulturális miniszterrel, néhány Munkáspárt-drukkerrel és névtelen internetes aktivistával boncolgatja a témát - a szöveg végére érve (meg az ajánlott linkek böngészése után) legvalószínűbbnek a Jobbik- Munkáspárt konspiráció tűnik.

Persze van tovább is >>>>>>

Dialektikus materializmus egy felvonásban [+]

2009. április 9. 9:15 / Fontolva Haladó

Papp Zoltán Miklós írása

Sokan azt jósolták a közelmúltban, hogy a liberális gazdasági modell eddigi második legnagyobb öngólja után a gazdaságpolitikai gondolkodást Marx szelleme fogja belebegni, ezt pedig olyan tényekkel próbálták alátámasztani, mint a Marx művek iránti kereslet megugrása. Lehet, hogy nem ennek jegyében, de vitathatatlan aktualitást hordozva érkezett Budapestre egy Mark Károly kötetekkel alaposan felvértezett német társulat. A budapesti tavaszi fesztivál egyik legfigyelemreméltóbb produkciójának lehettek szem és fültanúi azok, akik ellátogattak a Nemzeti Színházba: a Düsseldorfer Schauspielhaus és a Rimini Protokoll vendégjátékában a Karl Marx a Tőke első kötetét tálalták elénk.

A 2-es villamosról leszállva, bevallom kicsit tartottam az elkövetkezendő bő két órától, mert bár nagyon felületesen, de ismerem Marx egyik fő művét, a Tőkét, és tudom, hogy ezt a klasszikust mindennel lehet vádolni csak azzal nem, hogy szórakoztató lenne. Ráadásul színpadra vinni a Tőkét kb. olyan, mint szonettet írni a kvantummechanikáról, vagy 50 Centtel elénekeltetni a Rigolettót, tehát nem kis fába vágta a fejszéjét Helgard Haug és Daniel Wetzel a Rimini Protokoll mögött álló alkotói mag.

Persze van tovább is >>>>>>

Cimkék: színház, marx, baloldal

"A politikai vitáink állandó visszatérő témája, hogy van-e még Baloldal, és főleg, van-e Baloldal Magyarországon? Van, aki szerint van, s ez a volt koalíció, mert az Emberi Haladást szolgálják pártjai, míg velük szemben állnak a fasiszták. Van, aki szerint van, de az maga az ellenzék, mert ellenzi az egészségügyi reformot, etatista. Van, aki szerint tulajdonképpen minden nagy parlamenti irányzat baloldali, mivel jóléti állam fenntartását ígérik, és a jóléti ígéretekkel versengenek egymással. És van, aki szerint tulajdonképpen minden parlamenti irányzat jobboldali, mivel a magántulajdon és a kapitalizmis támogatói, és a Baloldal csak a parlamenten kívüli kis csoportoknál található meg. Az igazáság kevesekhez menekült.

Marxista-e még a bal? Az biztos, hogy valami megváltozott."


A cikk teljes terjedelmében a Kommentár 2009/1-es számában, illetve honlapjukon olvasható.

A Font. Hal. blog

A magyar kulturális közvédelem, és az internacionális értékkommandó primer vészharangja. Ezt eddig nem értem, de tovább olvasok, hátha >>>

Weblog, mikroblog, issue-blog© a sokoldalú honért. Echte vengerszkij gondolatok. (Bátyánk az IGEN.)

Ráadás: Fontolva Twítelő

Mit keresel?

Keres

Twitter

Olvassuk

Nincsenek linkek

Cimkék

ökoharcos (3), életvezetés (2), évforduló (6), ünnep (3), bajnai (3), baloldal (8), belpol (30), budapest (6), Caritas in Veritate (3), critical mass (2), FHstreetart (3), fidesz (3), film (2), folyóirat (9), fontolva cinikus (2), fontolva nyaralo (5), gazdaság (3), glossza (2), gyurcsány (2), igazság (2), igazságosság (2), interjú (2), iszlám (2), izland (4), jobbik (8), kampány (15), karácsony (2), képek (2), külügy (3), külpol (8), kommentár (8), kommunizmus (2), lmp (2), másság (2), magyarellenesség (3), magyar koratörténet (3), magyarság (10), marx (2), média (6), mdf (6), művészet (4), monte grappa (2), mszp (5), munkáspárt (2), nácik (2), nyaralo (6), olasz (2), orosz (2), pogányság (2), reklám (2), szdsz (4), szemle (5), szeretet (2), szlovák (7), szolg közl (7), történelem (16), trianon (3), ukrajna (2), választás (3), választás2010 (4), válság (5), vallás (5), vendégszöveg (2), viccö (17), viktor (4), világ (6), világháború (5), web (2), zöld pardon (2)

Cimkefelhő

IGEN Cikkgyűjtő

Bejelentkezés

Felhasználó:

Jelszó:

Belépés Regisztráció

Utolsó hozzászólások

Komáljuk

  • igen.hu – radikálisan mérsékelt
  • IgenHír.hu
  • Mandiner
  • Ne találjuk ki Magyarországot!
  • Csodaszarvas folyóirat
  • Kommentár.info
  • Monarchista

© 2008-2017, IGEN