Fontolva haladó

Alig telt el két nap, de a legfontosabb következmény egyelőre annyi, hogy Gordonos szóviccekből 2010-ig el vagyunk látva - no persze az sem utolsó szempont, hogy láthatóan hála a jó Istennek tettre kész progresszív KISZ-vezetőből akad még ínség idején.

Bár nem vagyok én bértollnok, minek is tagadnám, hogy közülük mindig is ez a Bajnai volt a titkos kedvencem, mert láthatóan kevesebbet iszik, mint mondjuk a Szekeres, szimpatikusabb Kiss "Kolbászfesztiválról Jövök" Péternél, és kétség kívül normálisabb vágóképeket lehet tenni róla a híradóba, mint az utóbbi időben a Ferencről.

Ám a jóság pontosan ennyi, és nem több. Mert amúgy a (várhatóan) rövid agóniája végén egy dolgot köszönhet majd az őt megválasztó pártoknak: hogy egy relatív vállalható figurából két lábon járó időzített bukást csináltak. BG a III. Magyar Köztársaság olyan hét napja után lett kormányfőjelölt, amit a Kormányzati Jósdán kívül az égvilágon senki nem értelmezhet, vagy pláne, vehet komolyan; véletlen lenne, hogy majdnem egy tucat ember menekült fejvesztve a felkérésnek még a híre elől is? Azt, hogy BG már ebben a pillanatban súlyos bukó (és a helyzet változatlan), az alábbi tények garantálják:

- a népszerűségre nincs mentség, a turbók már most legyártották az első „Gordon takarodj" indulókat;
- bárkinek nyilvánvaló lehet, aki az utóbbi években a környéken élt és olvasott, hogy BG a megőrizve megszüntető ars poetica jegyében marad Gyurcs meghosszabbított keze;
- két különböző választási kampány közti időszakban a szép pislogás nem elég ahhoz, hogy az MSZP szakadások vagy eldurvuló belső viták nélkül megússzon egy sor súlyos vereséget.

Az sem utolsó, amit Turul kolléga kommentelt valahol a Reakción, hogy ti. "Bajnai miniszterelnök-jelölti sajtónyilatkozatában először azt tartotta fontosnak közölni, hogy nem kíván politizálni". OMG

Marad a legfurcsább az egészben, hogy mi a franccal foghatja Gyurcsány a teljes MSZP-SZDSZ tengely tökeit, hogy egy délutános elbizonytalanodások után csak kiállnak mindig valami egységes álláspont mellett, legyen szó személyről, vagy programról. Milyen rejtett hangfelvétel lehet náluk? Milyen titkos forrást tartogathatnak még? Hány orosz katona várhat a szekrényben?

Mindennek végén levezetésnek Fábry Sándort ajánljuk, aki Gordonról beszél.

*a szerző tanú, gátőr

Már a sokadik év 2009, hogy egy magyar nemzeti ünnep környékén az ukrán ultranacionalista blokk kárpátaljai leágazása a Vereckei-hágó honfoglalási emlékművét találja magának, mint a felesleges energiák levezetésének eszközét. Most éppen március 15. előtt. [hír]

Tavaly ilyenkor éppen Sólyom László avatta volna a megújuló „magyar torzót", de diplomáciai feszültség miatt az elmaradt, és szerencsétlen építmény kapott akkortájt is rendesen festéket, meg pajszernyomot. (Mindez már csak azért is érdekes, mert aki járt arra tudja, hogy nem is olyan könnyű feljutni a hágóra, a hazai szkinhedektől pedig azt szoktuk meg, hogy még egy kiadós kukagyújtogatásért sem mennének messzebbre a belvárosnál, nemhogy felmenni a hegyre hidegben, hóban.)

Az ukrajnai magyarellenes front az a fajta, amelyik állami szintről is kapja nagykanállal a tápot. Ott van például a magyar nyelvhasználat súlyos korlátozása az oktatásban és az érettségin, de az imént említett diplomáciai deficitek is. Utóbbi a KEH szerint azért alakult így, mert az ukrán fél nem vállalta a korábban egyeztetett valamennyi program megvalósulását. (A népnyelv ezt úgy mondja: segget csináltak a szájukból.)

Miközben körbenézünk, és szinte az egykori összes kisantant tagnál sejtjük, hogy mi és miért táplálja az ellenünk dúló indulatot, a 603 700 négyzetkilométeres Ukrajna szélén, a 12 800 négyzetkilométeres Kárpátalján csupa kérdőjel az össze-vissza gyalázott vereckei emlékmű.

Persze van tovább is >>>>>>

Miközben azt már mindenki tudja, hogy az új politikai erő nem a Fidesz és nem is az MSZP vonzáskörzetéből fog kikerülni, azt már kevesebben sejthették, hogy az LMP is csak erőtlen kezdeményezés ahhoz a konspirációhoz képest, amely az internet segítségével bontogatja szárnyait. Egyelőre annyit tudunk róla, hogy Soproni sör biztos benne van, mert ők kezdték nacionalistának annyira nem, giccsesnek inkább mondható TV-s reklámjukkal, amire szinte azonnal megjelent az az altenatív változat, melyről az egyszeri marketingszakember is levágja, hogy többszörösen csavart gerillakampány, az eredeti erősítése végett, és amiről utóbb kiderült, egy új hatalom alapjait kívánja letenni. Nézzük a felvételeket, és mindjárt világos lesz, miről van szó.

Persze van tovább is >>>>>>

Nem hisszük, hogy lesz több esélyes versenyző, ezért eredményt hirdetünk, egyúttal gratulálunk ismeretlenül is szerzőnek, a "legkisebb photoshopos munkával a legnagyobb megsemmisítés" különdíjhoz is. A tovább után mindjárt.

Persze van tovább is >>>>>>

"A politikai vitáink állandó visszatérő témája, hogy van-e még Baloldal, és főleg, van-e Baloldal Magyarországon? Van, aki szerint van, s ez a volt koalíció, mert az Emberi Haladást szolgálják pártjai, míg velük szemben állnak a fasiszták. Van, aki szerint van, de az maga az ellenzék, mert ellenzi az egészségügyi reformot, etatista. Van, aki szerint tulajdonképpen minden nagy parlamenti irányzat baloldali, mivel jóléti állam fenntartását ígérik, és a jóléti ígéretekkel versengenek egymással. És van, aki szerint tulajdonképpen minden parlamenti irányzat jobboldali, mivel a magántulajdon és a kapitalizmis támogatói, és a Baloldal csak a parlamenten kívüli kis csoportoknál található meg. Az igazáság kevesekhez menekült.

Marxista-e még a bal? Az biztos, hogy valami megváltozott."

A cikk teljes terjedelmében a Kommentár 2009/1-es számában, illetve honlapjukon olvasható.

Válságos időkben szólni kell; jó dolog ilyenkor figyelni a híreket, mert szezonját éljük a rejtett okosok előbújásának. Az a típus is hallat magáról ilyenkor, akit a hétköznapi közéletben sosem látnánk. A háttérőből előrelépő, majd gyorsan eltűnő titokzatos bölcs. Ködlovag. (Bár ha jól emlékszem, ezt a pozíciót Pozsonyi Ádám szokta betölteni.)

Egy ilyen pofát sikerült begyűjtenie az Indexnek is: március hatodikán Rátkai László, a Bundeswehr magyarországi stratégája adott szinte olvashatatlanul terjengős interjút a lapnak. Mit interjú: kinyilatkoztatás. Látnoki erejű, súlyosabbnál súlyosabb állítások követik egymást.

Nem titkolom, először bennem is motoszkált, hogy mi a búbánatos rosseb köze van a Budeswehrnek a magyar belpolitikához, aztán mielőtt a hihetetlen kinyilatkoztatástól blokkoltan majdnem elpárolgott ez a kellemetlen érzés, azért mégiscsak szólnék, hogy a BW a saját portáján sepregessen elébb, mert nincs év, hogy ne olvastam volna a fejükre növő botrányról. Mindjárt ott van a tavalyi, legfelsőbb körökig érő líbiai kiképzési botrány, vagy az ominózus 2006-os képek, amikor a Bundeswehr tagjai kikapart koponyákkal pózoltak Afganisztánban, de az a mozzanat is a kevésbé emberarcú negyvenes éveket idézte, amikor 2004-ben valami alacsonyabb pozíciójú beosztottakat áramütéssel kínoztak feletteseik, mert így szimuláltak az albán gerillák elleni bevetésre. (Linkelni nem tudok, a 2004. decemberi újságok külpol rovata rendesen tele volt a témával.)

Az biztos, hogy Európa egyik legnagyobb hadserege méreteiből és jelentőségéből adódóan is, meg a kevésbé népszerű elődei indokán is bizonyítana, hogy ők aztán szélsőségektől mentes, határozott, de kulturált hadsereg, többszintű diplomáciával, elől-hátul stratégákkal. Erre utal az is, amikor nagy dobra verik, hogy ők bizony már SAP for Defense & Security rendszert használnak a mobil működés támogatására, hogy ők már kiderháborús egységgel is rendelkeznek, meg az olyan villantások is, mint ennek a bizonyos Rátkainak az előhúzása, aki nyilván nem szabadidős tevékenyégként osztotta az észt az indexnek.

De nézzük, hogy mihez ért egy stratéga.

Persze van tovább is >>>>>>