Fontolva haladó

Már a sokadik év 2009, hogy egy magyar nemzeti ünnep környékén az ukrán ultranacionalista blokk kárpátaljai leágazása a Vereckei-hágó honfoglalási emlékművét találja magának, mint a felesleges energiák levezetésének eszközét. Most éppen március 15. előtt. [hír]

Tavaly ilyenkor éppen Sólyom László avatta volna a megújuló „magyar torzót", de diplomáciai feszültség miatt az elmaradt, és szerencsétlen építmény kapott akkortájt is rendesen festéket, meg pajszernyomot. (Mindez már csak azért is érdekes, mert aki járt arra tudja, hogy nem is olyan könnyű feljutni a hágóra, a hazai szkinhedektől pedig azt szoktuk meg, hogy még egy kiadós kukagyújtogatásért sem mennének messzebbre a belvárosnál, nemhogy felmenni a hegyre hidegben, hóban.)

Az ukrajnai magyarellenes front az a fajta, amelyik állami szintről is kapja nagykanállal a tápot. Ott van például a magyar nyelvhasználat súlyos korlátozása az oktatásban és az érettségin, de az imént említett diplomáciai deficitek is. Utóbbi a KEH szerint azért alakult így, mert az ukrán fél nem vállalta a korábban egyeztetett valamennyi program megvalósulását. (A népnyelv ezt úgy mondja: segget csináltak a szájukból.)

Miközben körbenézünk, és szinte az egykori összes kisantant tagnál sejtjük, hogy mi és miért táplálja az ellenünk dúló indulatot, a 603 700 négyzetkilométeres Ukrajna szélén, a 12 800 négyzetkilométeres Kárpátalján csupa kérdőjel az össze-vissza gyalázott vereckei emlékmű.

Az utóbbi időben volt alkalmunk kiismerni a román, vagy a szlovák nacionalizmus szépségeit, de azt kevesen tudják, hogy az ukránokat sem kell félteni, ha alkalmanként felül szeretnének kerekedni, úgy történelmileg. Az ő nacionalistáik azért nem szívlelik a magyar honfoglalást és annak emlékművét, mert szerintük az pont ott áll, ahol 1939-ben a magyar „megszállók" ellen harcoló ukrán Szics-gárdistákat kivégezték. (Marha gyorsan hozzátesszük: a kérdés kivizsgálására 2002-ben történészbizottság alakult az Ungvári Nemzeti Egyetemen, ahol kimondták az állítás hamisságát.)

Ennél persze messzebbre is mehetünk. Van olyan ukrán nézet, amely szerint az ősi földjük egészen a magyar Alföldre húzódva terjed, és Debrecen is egykori ukrán helyőrség Dobrocsini néven, melyet az agresszív magyar elnyomás tett sajátjává.

Az emlékműrombolás ráadásul nem is ukrán hagyomány, mivel az először 1896-ban emelt honfoglalási emlékművet kezdetben az arra járó csehszlovákok bontogatták, de velük kapcsolatban egy ilyesfajta tett nem jár a meglepetés erejével.

Történelemgyalázás, nyelvkorlátozás, diplomáciai feszültségek - külön-külön máshonnan is ismert mozzanatok. Azért azt jó tudni, hogy akkor sem lenne nagyon másként, ha Ukrajnát holnaptól hozzácsapnák az EU-hoz. De vajon mi kellene, hogy elviseljük egymást?