Fontolva haladó

A nap kérdése

Milyen legyen az új gomba? - kérdezi már napok óta a méretes molinó a budai Móricz Zsigmond körtéren. Le is fotóztam, hogy mind a két megapixel szakadt belé:


Mondom is, ha már így - több mint 20 éve helyi lakosként - meg lettem kérdezve, közszolgálati jelleggel, nagyon figyeljenek az urak:

A gombát el kell bontani a francba. Gyorsan.

Az okos érveléssel alátámasztott vélemények nagy barátjaként mondom, hogy miért.

Itt élek, a körtér mellett - mint jeleztem - mintegy két évtizede. Minden évben végignézem/hallgatom (kerületi lap, regionális hírek stb.), hogy a gomba a jelkép. A kerület egyik központja. Egy darab történelem. És ami a legjobb: az ipari műemlék. (Szép ez a szó, kicsit olyan oximoron-gyanús, szocializmust idéző kifejezés, ami mögött emléktáblázott, rozsdáló dunaújvárosi villanypóznák vannak. Persze tudom én, hogy van ilyen védelmi kategória, de mondjuk az esseni Zollverein Szénbányát nem hoznám párba a körtéri gombával.)

Persze van tovább is >>>>>>

Cimkék: budapest

Kedden (szept.22.) ismét CM. Az alábbi interjút idén április 19-én, a legutóbbi hivatalos felvonulás után készítettem az IgenHír magazinba. Bár egy ideje résztvevőként nem közösködöm velük, mert az én bringámat évekkel ezelőtt ellopták, mégis minden tiszteletem az övék, még akkor is, ha valóban igaz, hogy sokan közülük képtelenek normálisan közlekedni. A főszervezőről, Kürti Gáborról azt kell tudni, hogy ünnepelt népvezérség helyett évek óta a háttérből tereli a bringások megmozdulásait, hétköznapjait pedig a Hajtás Pajtás Futárszolgálat ügyvezetésével tölti. Mindemellett az LMP-s listán való szereplése megbocsátható.

- Kritikus már a tömeg?
Még nem, de hihetetlenül sokan vannak, immár ütőképes a tömeg. Ha már itt tartunk, hadd mondjam el, hogy nincs szükség sokra, szerintem a csatát kb. tavaly ősszel nyertük meg. Bár azóta is folyamatosan rakunk és rakunk rá, érezni a városban, hogy működik a dolog, terjed a bringázás - ehhez mi már csak hozzátenni tudunk.

- Hogyan értékeled, miben volt más ez a mostani?
Nem volt más. Az utóbbi időben nem nagyon változik. Inkább a közös vonás a lényeg: ez a sok ember egymásért jön el, rég nem önmagában a CM sikeréért, vagy azért, mert elhitt nekünk valamit. Legtöbbüket valószínűleg a padtársa, vagy a munkatársa hívott, és neki hitte el, hogy érdemes. Mert látja, hogy aki bringával megy, gyorsabban van a munkahelyén, és nem nyomorog a buszon, vagy a dugóban.

- Kétségtelen: önjárónak tűnik a dolog.
Igen, a Critical Mass rég kicsúszott a kezünkből. Érezni lehet, hogy olyan emberek kerekeznek szerte a városban, akiket távolról sem mi ültettünk bringára. Biztos, hogy ez már nem egy szubkultúra szokása: kőművestől a menedzserig rengeteg fajta figurát látsz két keréken.

- Emellett azért vannak állandó, időről időre pedig valamilyen témához kapcsolódó követeléseitek. Mégis mi a CM: társadalmi, politikai tett, vagy hangulatos, egynapos felfordulás?
Először az volt a taktikánk, mint minden civil szervezetnek: odafordultunk a politikusok felé, és megmondtuk, hogy akarunk valamit. Ők pedig azonnal megígértek mindent, mert látták, hogy állnak mögöttünk. Telt az idő, és a sok ígéretnek persze a tízede sem teljesült. Rájöttünk, hogy nem fogunk ezzel szórakozni, mert túl sok energiát visz el, és ha belefolyunk a politikai egyensúlyozásba, az minket is kikészít. Így most a politikának háttal, a bringások felé figyelünk, és csak a tömegre koncentrálunk. Mert bár úgyis tudsz tüzet rakni, hogy a rönköt gyújtogatod gyufával, de sokkal jobban megy, ha felöntöd benzinnel, aztán belobbantod.

- Kemény hasonlat egy biciklistától.
Igen, de így működik, mert ha már azt látod, hogy az utca a hétköznapokon tele van bringákkal, akkor vissza lehet fordulni a politika felé: mert már nem a mi, vagy egy felvonulás dolga, hanem társadalmi igény lesz belőle. Demszky Gábor korábban széttárta kezét, és azt mondta: minek építsünk biciklis utakat, amikor üresek? Néhány évvel ezelőtt talán mondhatta is. Manapság tele vannak a bringatárolók, főleg egyetemek környékén szabad kerítésekhez is láncolják a cuccot, annyira nincs hely.

- Multik, vagy a piac más szereplői nem környékeznek meg?
Folyamatosan, és egyre többen. Volt már olyan cég, aki több 10 millió forintot adott volna, ha kapcsolhatja a nevét a CM-hez. Mi viszont mondtuk, hogy nem fogadjuk el, mert az az ügy elárulása lenne. Ezt a marketingigazgató addig nem hitte el, amíg le nem írtuk levélben is. Pedig ebben a dologban ilyen módon semmi pénz nem mozoghat, mert azonnal hiteltelenné tenné.

Gesztiék Restartja - Plakátkiállítást néztünk [+]

2009. szeptember 10. 11:03 / Borbás Barnabás

Nem tudom, mondtam-e már, hogy Geszti Péter a kollektív magyar alkotóképesség ködlovagja, a szervező ötletember, akinek már az óvodában is kreativitás volt a jele; rapper, zenész, reklámszakember, tanácsadó, civil mozgalmár, vállalkozó - félig ember, félig gép. Az ilyet egy országban megbecsülik: átengedik a teret, hadd játsszon, néha csurgatnak neki egy kis pénzt, és a végén írnak neki néhány szép kritikát, hogy legközelebb is legyen kedve kreatívnak lenni.

Igyekszem is figyelni a munkáit: kétségtelen, hogy szorgalomból, sokoldalúságból nem kevés szorult bele. (A pénzügyi háttérhez nyilván kellett egy SZDSZ is a tűzközelben, aztán mondjuk Várhegyi Attila, de a bűnözőket most inkább hagyjuk.) Viszont azt is nehéz vitatni, hogy Geszti Péter rendre a kreativitás könnyebbik végét fogja meg, hiszen ötletei között eredeti nem sok van: az Oláh Ibolyás Magyarország c. dal pl. egy az egyben René Dupéré zeneszerző korábbi találmánya (vesd össze: íme az eredeti, Alegria címmel, majd a mi dalunk, kicsit később), a Nemzeti Vágta a sienai palio honosítása, de a plakátkiállítások rendezésében sem voltunk úttörők, habár ott ugye nem a forma a lényeg, hanem a téma és a tartalom.

Azt senki sem mondta, hogy az említett dolgok nem jók, vagy nem szórakoztatók, de olyan jelzőket, mint "újdonság", "kreatív" nem nagyon aggatnék rájuk. A Gesztivel szimpatizáló körök általában azzal érvelnek, hogy "fikázni könnyű, alkotni nehéz" (na ja, "másolni könnyű, eredetinek lenni nehéz"), meg hogy általában az @®© munkája friss, igényes művészetet jelent. (Ez az igényes szó nekem mindig gyanús, de azóta kb. értem, amióta Nagy Feró megmagyarázta: : "Amíg sikerünk van és a közönség ért minket, addig nincs baj. Ha már nem lesz sikerünk, és a közönség sem ért, akkor majd azt mondjuk, hogy igényes rockzenét játszunk.")

Ilyesmiken gondolkodtam az aktuális plakátkiállítás után (2009-es téma: Restart, újratervezés - mármint gondolom a gazd.válság, 20 éves rendszerváltás, 10 éves köztéri plakátmúzeum után), ahol szokás szerint csomó középszerű munka mellett volt néhány nagyon jó és kifejező kép, az erőltetett ötletek mellett nem egy gondolkodtató, építő hozzászólást jelentő darab is. Szerintem megint nem a jobbakat díjazták - de inkább szemlézzünk párat. (Saját fotók + webről összeszedett maradék.)

Nekem ez volt a fődíjas. Témaválasztásában, egyszerűségében, üzenetében. Szerintem zseniális.

Persze van tovább is >>>>>>

Cimkék: művészet, budapest

- Hadüzenet - [+]

2009. augusztus 19. 19:44 / Pelikán József

Minden jel arra utal, hogy háború van, Magyarország fővárosában: a főbb közlekedési útvonalakon megfelelően előkészített akadályokkal bénítják a forgalmat, bizonyos helyeken nagyobb járműveket is eltántorító tankcsapdák láthatók. A 4-es metró fedőnéven futó, számos helyszínen fellelhető óriásgödrök egyre titokzatosabbak. Mind több kerületben: szesztilalom, hamarosan statárium. A megszokott szintet viszont valami más is übereli: a budapesti lakosság szerencsétlenebb része pontosan harmadik napja attól esik ki reggel fél nyolckor az ágyából, hogy versenyrepülőt ejtenek a fejére - na nem egyszer: ötvenhétszer. Az összhatás az utcára kilépve komoly hadiállapotot tükröz.

Pelikán menni háború

A következőket fogom tenni.
1. Soha a büdös életbe' több Red Bull-t nem veszek.
2. Felteszem a kérdést. Igen tisztelt versenyrepülősök, tisztelt Szent István napra minden évben ráépülő szervezőgárda, és mindezt engedélyező mélyen tisztelt budapesti városvezetés, tudjátok-e, mi ez:

Nem-e? Nos, ez a 9K32 Sztrela-2 kódon ismert hordozható, kis hatómagasságú légvédelmi rakétarendszer, más néven vállról indítható föld-levegő rakéta (Surface-to-air missile, vagyis SAM). Pontosan egy évetek van gondolkodni azon, hogy vajon célszerű-e a már a verseny előtti harmadik nap reggelén (!) is repülő motorzajt hallgatnom, különben a Purci és tsa. Koalíciójában beszerzek egy ilyet és a Citadella mellől fogok célbalőni a Red Bull-os mindenetekre.

Zsíroskenyér?

*a szerző tanú, gátőr.

Cimkék: viccö, Budapest

Kedves rózsadombi: Mégis miből? - Lapszemle [+]

2009. július 1. 13:53 / Pelikán József

Egyik testvérünk, Türkenhilfe nemrég Tucat címmel lokálpatrióta blogot indított Budapest tizenkettedik kerületéről. (Amúgy titok, de Türkenhilfe nem is igazi budai, a Soproni Sörgyárban dolgozik, és egész konkrét elképzelései vannak a közel-keleti válság megoldásáról.) Bár a magunkfajta provinciális gátőr nem szívleli a budai öntudat építését, ám Türkenhilfe "Miből?" jeligére kezdett magánakciója annyira szépen ötvözi a válság hatására bennünk is egyre aktívabban bugyborékoló szociális érzékenységet, az aktivista urbanizmust és a közszolgálatiságot, hogy nem bírjuk nem idézni.

Persze van tovább is >>>>>>

Cimkék: szemle, budapest

Szerdától életbe lép Újbudán az éjszakai alkoholárusítást korlátozó önkormányzati szigorúság. A kocsmáknak, bároknak kötelező 22 órakor bezárni, az éjjel-nappali boltoknak pedig hajnali ötig szüneteltetni a szeszesital-árusítást. A radikális rendelet nem érinti a nagyipari vendéglátás két központját, a Cafe Riót és Zöld Pardont. A kiskereskedők petíciót írnak.

Írta mindezt az index ma reggel, bár a fogalmazásmódból csengő szenzáció nem valami indokolt, hiszen éjszakai szesztilalom van már Budapest majd' összes kerületében (részletekről az alábbi videóban).

Aki nem ismeri Zöld Pardon, és a Rio korrupciós bortányait (lemaradóknak: ez a cikk és videó, ill. ez), talán fenti hír második fele mellett is szó nélkül elmenne. Bár a saturészegre bombázó, majd a Magyar Tudósok körútja két oldalán hajnalig héderező koszos (ál)punkoknál kevés idegesítőbb látványosságot képes produkálni Budapest festőibb része, a XI. kerület valamiért mégsem tartja fontosnak mindenkire kiterjeszteni az éjszakai szesztilalmat.

Bárki, aki látott már tizennégy éves újbudai gyereket közelről, pontosan tudja, hogy a ZP-ben és a Rióban minden hétköznap is megtartott koncertek és rendezvények fűtik a kerület többi részének hangulatát is, mert akinek nem telik duna-parti koktélra (a többségnek nem), az bizony a Feneketlen-tónál, a körtérnél és az ELTE TTK épületei között fog alapozni, sörösdobozait, elszívott ganjáit és egyéb szemetét a felvilágosult szabad szellem jegyében szétterítve maga után.

Rend és fegyelem; tapasztalatok a VI. kerületből

Ha már hagyták bomlani a közrendet, ha már hozzászoktatták az arra fogékony fiatalságot a mindennapi szétivás és csapatás lehetőségéhez, akkor baromi nehéz utólag észbe kapni, rácsodálkozni a lépten-nyomon tornyosuló szemétkupacokra, az estéről estére jelentkező közterületi rendetlenségre, és így megoldást is találni. A szesztilalom például rossz megoldás. Tapasztaltuk máshonnan. Erről szól az alábbi videó.

(Az oknyomozó felvételt az egykori igenhir.hu számára készítettük, 2007 november elején, a VI. kerületben. Aktualitása örök.)

Sötétzöldek [+]

2008. június 10. 5:27 / Borbás Barnabás

Járőrszolgálat, persze. Térfigyelő rendszer, naná. - Ha a Zöld Pardon konszolidációs terve megvalósul, spontán félkatonai diktatúra kerekedik a Goldmann György tér környékén.

[Előzmény]

"Mióta a Zöld Pardon és a Rio nyár után télen sem üríti ki területéről ellátó egységeit, a híd két oldalán lévő 6000-6500 négyzetméteres közpark gyakorlatilag őrző-védő kft.-k fennhatósága alá került." - írta az Index múlt hét végén, tényfeltáró cikkében.

Ha zenei ízlésünk és vérünk alkoholtartalma úgy diktál, nagyritkán mi is látogatjuk a Petőfi híd budai hídfőjénél tanyázó szórakozó grundot - bár a szabadság mámorában és koszolt műmedencében fürdőző hülyegyerekek, az eldugított vécé és a pofátlan italárak rendszeresen és erősen rontják a morált.

Volt már szerencsénk találkozni a BME "menza" terén össze-vissza vert magatehetetlen tinédzser suhanccal, akit valamelyik lebuj biztonsági őrei rugdostak meg, mert azt hitte, attól jó fej lesz, ha a bejáratnál hangosan énekel és táncol. Esete jó példája azoknak, akik járulékos áldozatai a lokális őrző-védő tevékenységnek - akadnak ám igazi tettesek is, akik üvegeket dobálnak a rakpartra, autókat karcolnak szét a kulcsukkal, vagy épp a villamosmegállót törik össze. Ám őket az esetek többségében nem kapják el, hiszen cselekvésük kívül esik a Zöld Pardon és a Rio szögesdrótján.

Azonban ha hihetünk a szemünknek, hamarosan minden megváltozik. Cselekvési terv született.

A rohamtempóban összedobott és múlt héten napvilágot látott Zöld a zöldért (Zöld Pardon Újbudáért) programmal csak az a baj, hogy bruttó diktatúra. Aszongya: "A Zöld Pardon (...) saját költségén polgárőrséget szervez. (...) Ennek az intézkedésnek következtében a környéki utcák biztonságosabbak lesznek, mint valaha."

Te figyi, figyi! Hát nekem ez ismerős! Saját költségen magán polgárőrséget szervezni, és - "olyat, mint valaha" - szebb jövőt ígérni?! Most úgy rémlik a definíció passzol az utóbbi idők közéleti ügyeinek egy-két bandájára.

Zöld Pardon-bandériumok masíroznak Újbuda utcáin és pofánverik a szemtelen részegeket - ez ám a megoldás!

Még lehetünk az egymillió biztonságiőr országa.

A Font. Hal. blog

A magyar kulturális közvédelem, és az internacionális értékkommandó primer vészharangja. Ezt eddig nem értem, de tovább olvasok, hátha >>>

Weblog, mikroblog, issue-blog© a sokoldalú honért. Echte vengerszkij gondolatok. (Bátyánk az IGEN.)

Ráadás: Fontolva Twítelő

Mit keresel?

Keres

Twitter

  • : (1970.1.1 00:00)

Olvassuk

Nincsenek linkek

Cimkék

ökoharcos (3), életvezetés (2), évforduló (6), ünnep (3), bajnai (3), baloldal (8), belpol (30), budapest (6), Caritas in Veritate (3), critical mass (2), FHstreetart (3), fidesz (3), film (2), folyóirat (9), fontolva cinikus (2), fontolva nyaralo (5), gazdaság (3), glossza (2), gyurcsány (2), igazság (2), igazságosság (2), interjú (2), iszlám (2), izland (4), jobbik (8), kampány (15), karácsony (2), képek (2), külügy (3), külpol (8), kommentár (8), kommunizmus (2), lmp (2), másság (2), magyarellenesség (3), magyar koratörténet (3), magyarság (10), marx (2), média (6), mdf (6), művészet (4), monte grappa (2), mszp (5), munkáspárt (2), nácik (2), nyaralo (6), olasz (2), orosz (2), pogányság (2), reklám (2), szdsz (4), szemle (5), szeretet (2), szlovák (7), szolg közl (7), történelem (16), trianon (3), ukrajna (2), választás (3), választás2010 (4), válság (5), vallás (5), vendégszöveg (2), viccö (17), viktor (4), világ (6), világháború (5), web (2), zöld pardon (2)

Cimkefelhő

IGEN Cikkgyűjtő

Bejelentkezés

Felhasználó:

Jelszó:

Belépés Regisztráció

Utolsó hozzászólások

  • Nincsenek hozzászólások.

Komáljuk

  • igen.hu – radikálisan mérsékelt
  • IgenHír.hu
  • Mandiner
  • Ne találjuk ki Magyarországot!
  • Csodaszarvas folyóirat
  • Kommentár.info
  • Monarchista

© 2008-2024, IGEN