Quentinhez bensőséges viszony fűz: ő az a rendező, akinek szinte tetszőleges filmjével az ember suhanc korában egy estébe sűrítve lerendezheti az első trágár, groteszk, brutális, durva moziélményét. Mindezt persze alattomos módon néha elvont, néha kult hangulatba csomagolja, nehogy véletlenül kihagyható legyen.
Tarantino keze megint elsült; nyilván egy „új filmemben szadista zsidók nácikat gyilkolnak" felütésű, egy mondatos kampány is bőven elég lenne a Becstelen Brigantyk kasszasikeréhez. Bár az átlagosnál jóval több vért ígérő plakátok és előzetesek hatására így is megfelelő tömegű sznob tódul a mozikba, néhány lövésnyit biztosan csalódniuk kell, mert az új filmben legalább annyit terrorizálják a nézőt terjengősre nyújtott párbeszédekkel, mint disznólkodós kivégzésekkel. (Előre szólok: SKALPOLÁS!)
A hatvanas évekből ismert italo-western stílusban adaptált „revenge film" - mint azt már többen elmondták - valóban a legjobb második világháborús mozik hangulatát idézi (pl. Piszkos tizenkettő [Dirty Dozen], 1978), de rejtett filmtörténeti utalásokból, stíluspoénokból amúgy is kész aranybánya a Brigantyk, ezeket hadd kelljen ehelyütt felfejteni. (Bár egyet nehéz megállni: ugye azonos címmel egyszer már mutattak be filmet, az The Inglorious Bastards [1977] címénél csupán egy betű az eltérés. A sztori és a szereplők amúgy teljesen különbözőek.)
A Becstelen Brigantyk provokatív, groteszk darab; képi világa sokszor felháborító, de ez nyilván cél. Amitől utólag is érdekes marad, az természetesen a témaválasztás, majd annak minden szóba jöhető eszközzel történő kiforgatása. A zsidó katonákból verbuvált náciölők turnéja, majd sikeres akciójuk Hitler ellen. Fantáziálás a második világháború idő előtti berekesztéséről, a nackó főbűnösök megfullasztásáról. „Fordított holokauszt" amit itt játszunk, írja SzabóZ az indexen, teljesen igaza van.
A „zsidó bosszú" értelmezésként nem belemagyarázás (ez így kimondva a filmben is elhangzik, nem egyszer), a kérdés már csak az, hogy a témában hasonló filmeknél automatikusan belépő óvatos érzékenység itt mennyire működik.

Arról lehetett olvasni, hogy a Brigantyk a németek körében nem zsebelt be osztatlan sikert, de itthon (még) alig van visszhang. „Sima történelemehamisítással fűszerezett ócska western gagyi." - írja egy lánglelkűbb olvasó a HV cikke alatt, de van ott még „A sok halivudi biboldónak jó lesz, csámcsoghatnak rajta." (Hozzáteszem, hogy „Once upon a time..." kezdetű narrációra súlyos rásütni a történelemhamisítás jelzőjét.)
Aztán ott van a mazsihisz.hu cikke. 'szongya, némileg számonkérően: „A rendező igazán jól, már-már mesterien csak a bosszúra éhes, végsőkig elkeseredett és kiégett zsidó katonák és civilek karaktereit tudta ábrázolni.", majd „Éli Roth félelmetes erővel kelti életre a nácik fejét baseballütővel szétverő, dühös, ítélkező Istent játszó zsidó srácot." (OFF megjegyzés: szedjék már le a mazsihisz.hu-ról azokat a futószalagos felhőket, mert rossz. Nem mintha gyakran nézném.)
Szóval kavarog itt minden.

Marad a kérdés: vajon azért készült-e náciölő film, hogy utólag rúgjon a nácik után? Vajon bosszú ez a film? Szerintem az. Katarzis. Nem azért villantják fel a kivégzett Hitler testét premier plánban már csak passzióból rojtozó géppuskás alakját, mert az a narrációt segíti, információ értékű, netán szép. Az ott katarzis, utólag. (A megbántott gyerek vudubabát szurkál, a pesti tömeg a Sztálin-szobrot forgácsolja. Miszlikbe.) Bosszú ez a javából, olyat és annyit kapnak a nácikok. Ám a bosszú „zsidó" mivolta csak a történet keretei közt vehető komolyan, a mozi célját, elkészítésének mozgatórugóit illetően nem. Tarantino kívülről nézi az egészet (ja, ő maga nem zsidó) és röhög rajta. Színpadra állít egy tucat beteg nácit és néhány bosszúvágyó zsidót, hogy elintézzék őket. Hogy legyen ilyen is; lehetőleg szóljon nagyot, legyen durva. Megérdemlik azok.
A Fontolva Haladó máris javaslatot tesz egy párhuzamos szovjet történetre, ahol magyar különítményesek '56 környékén muszkákat ölnek. Mondjuk rendezhetné Koltai Gábor, csak hogy hiteles legyen.
Cimkék: film, nácik, történelem
Mondjuk rendezhetné Koltai Gábor, csak hogy hiteles legyen. :D:D:D Úgy tűn, a Mazsihisz nem tud elszakadni a saját értelmezési keretétől, és az Once upon a time-t csak elterelő hadműveletnek tekinti. Gratula a recepcióesztétikájukhoz.
@Vendéan (dszg)
Ha Éli Roth (a filmbeli „Medve zsidó”) a mazsi cikke szerint az „ítélkező Isten”, akkor Dobó Kata meg egyenesen Babba Mária antikomcsi megtestesülése a Szabadságszerelemben.
(...)
Ez a film szerintem kamaszos vágykiélés. Wishfull gondolkodásmód, ábrándozás a nácik alázásáról. Nekem ez jött le.
Amitől érdekes, hogy bizonyítja lehet csinálni úgy filmet a világháborúról, hogy abban semmit sem mondunk el a világháborúról.
Szerintem ez a film arról szól, hogy ide jutottunk, a zsidók nyíltan az arcunkba köphetik, hogy eljött a bosszújuk ideje. Hogy a buta fehér ember lehet a szolgájuk, a többinek pusztulnia kell. Hogy összekeverik a kultúráinkat és fajainkat és egy fehér-nigger-kínai-cigány stb agyatlan rabszolganépet nevelnek ki. És sajnos ez sokaknak rosszat jelent, mert fehérnek születtek és ha nem hajlandóak feladni a hazájukat, kultúrájukat, nem hajlandóak bekeveredni más fajokkal, akkor pusztulniuk kell.
Éli Roth pedig egy rohadt zsidó, aki az arcunkba mosolyog, hogy „ezt is megtehetjük basszátok meg”.
Miért csodálkozik valalaki azon, hogy nem tetszett a németeknek? Mit szólnátok hozzá, ha csinálnának egy filmet a II. Vh. után a komcsikhoz beszivárgott zsidók (Rákosi „Rosenfeld” Mátyás, Péter Gábor, Bettelheim Oszkár stb sok van még) AVH-s bosszúhadjáratáról humoros interpretációval?
Ha zsidók vagytok örüljetek, mert tiétek lesz a világ. Ha fehérek vagytok, akkor adjátok föl, különben úgy jártok, mint a filmben.
Kihaló faj 2009. november 14. 8:31:21
A zsidók mióta nem fehér emberek?
(Minden ember színesbőrű, különben nem látszana.)
Amúgy Ön látta a filmet? Mert (ez ismétlés) „Once upon a time...„ kezdetű narrációból súlyos levonni a való életben zajló mindennapjainkra szóló következtetéseket.
”Hogy összekeverik a kultúráinkat és fajainkat és egy fehér-nigger-kínai-cigány stb agyatlan rabszolganépet nevelnek ki.„
Igen. Ott áll a horgas orrú, kaftános zsidó, aki egy tel-avivi pincéből kézivezérli az egész világot, és óriási üstjében fehér, fekete, kínai és cigány emberekből főz rabszolgákat. Magának. Ez minden kétséget kizáróan így van.
De könyörgöm, mielőtt összeesküvés-elméleteket gyárunk, gondoljuk már végig, hogy milyen T/3-as személyt használunk. Ha egyszer több időm lesz, ezt megírom külön posztban. A misztikus ŐK, akik csinálják, arcunkba köpik, akiknek bosszújuk jön, világhatalmat építenek - ezt mind ŐK, a jól szervezett ŐK csinálják. Mondok valamit: szerintem olyan, hogy ŐK, rohadtul nincs. Vagy ha van, próbálj meg elmenni közéjük, és feltérképezni, hogy vajon a civilizációd megsemmisítésén, a rabszolgasorba döntéseden viszket-e az ujjuk a nap 24 órájában.
Ez a film jól összerakott fikció, való alapokkal. A szovjetes-ÁVH-s párhuzamnak kifejezetten örülnék. Azt viszont nem értem, hogy ezt miért kellene a ”rohadt zsidók" _ellenében_ forgatni.
És hogy nem készülnének háborús filmek, melyek mondjuk az USA-Izrael-tengelynek károsak, az nem igaz:
port.hu/pls/fi/films.film_page?i_film_id=77219&i_city_id=3372&i_county_id=-1&i_where=2
(Farkasok Völgye: Irak)
Hosszan válaszoltam, de technikai okok miatt megsemmisült.
A fehér, nem csak a külsőre vonatkozik. Írhattam volna azt is helyesebben, hogy gój. Így már érted.
Nem azt állítom, hogy a filmet egy az egyben kell értelmezni, de szerintem nem csak Tarantino agymenése vagy egy Harry Potter szintű fantáziafilm. Szimbólikus értelemben köze van a valósághoz. Majd meglátod. Ha nem, hát én fogok legjoban örülni.
A kultúrák összekeverésével kapcsolatban, biztosan érted, amit írtam, csak kiforgattad a szavaim.
Felesleges általánosítással vádolnod, tipikus liberális retorikai eszköz. Az ők itt csak arra vonatkozik, hogy nem én és többen vannak. Természetesen nem gondolom, hogy minden zsidó ellenünk fenekedik.
Az a film török és az USÁ-ban betiltották.
Ok, tegeződjünk.
Azt látom, hogy az érvelésedben, és általában az antiszemita érvelésben komoly ellentétek feszülnek. Azt írod: „Természetesen nem gondolom, hogy minden zsidó ellenünk fenekedik.”
Ugyanakkor úgy fogalmazol: „védd _A_ zsidót”, „zsidók vagytok örüljetek, mert tiétek lesz a világ”. Mi ez, ha nem általánosítás? A fejemhez vágod, hogy általánosítással vádollak, le vagyok liberálisozva (ez mindig bizsergető), közben arról beszélsz, hogy „_A_ zsidó” ígymegúgy.
Én tisztán nacionalista szempontból utasítom vissza ezt a beszédmódot. Például azt sem hallgatom szívesen, ha lopott holmin ülő szlovákok beszélnek „A magyar” fajról/szar népről/amit akarsz. Ez a beszédmód kizárólag az árokásást szolgálja, frusztráltsághoz vezet.
Szerintem tévedés, ha bajainkat ilyen összeesküvés-ízzel kivezetjük valami külső tényezőre, akár a zsidókra. Ha arról van szó, hidd el, a zsidók bírálatával kapcsolatban nem kell a szomszédba menned: a közel-keleti viselkedésük, a sokuknál (egyáltalán nem mindenkinél) számos álarcot öltő, másokat lenéző kiválasztottságtudatuk szerintem bűnös dolog. De erre ideológiát építeni, és a legtöbb bajunkat ebből levezetni komoly tévedés. A saját sorsunkért vagyunk felelősek.
Messzire ment a téma egy filmkritikától. Ezért annyit még hozzátennék, hogy ha megnézed a filmet, akkor világos lesz, hogy benne nincs ez az egész ennyire komolyan véve. Perverz, buta, mániákus nácikat és bosszúvágyú, kegyetlen, szadista zsidókat látunk a színen. - Ezek közül bármelyik is hízelgő lenne? Vagy netán igaz? Ezért mondom, hogy fikció ez, és nem vitatom a létjogosultságát, mert miért ne készülhetne ilyen is.
Nem tudom megkülönböztetni ki a zsidó, ki nem.
A filmtől elvonatkoztatva, a mai Magyarországon akiről különféle forrásból tudni lehet, hogy zsidó, számomra fő ismérve, hogy bárkiről, bárhol, bármit mondhat. A média nagy része tudomásul veszi. Aki nem az, annak pedig elég egyszer kiejtenie a szót, hogy zsidó, azonnal antiszemitává válik, a média támadja. Nem értem.
Amennyiben történelmi távlatban próbálom nézni, sok történelmi korban, sok országban, több társadalmi berendezkedésben, intézményesen is támadták a zsidókat. Mindíg ok nélkül ?
Hiányolom, hogy akik lényegesnek érzik zsidó mivoltukat hangoztatni, egyszer sem keresik saját magukban a hibát.
akhabel 2010. január 24. 10:45:38
Kommented trágársága miatt kivágtam.
mép: már miért is mondhatna bármit?
Guglizd le a Naftali Kraus+Radnóti Miklós neveket így együtt!
barna- te zsidó vagy ,tehát jogos ,hogy véded őket ....
Kíváncsi vagyok mit szólnál te retardált barom ,ha zsidók fejét vernék szét egy új mozifilmben..úgyhogy inkább kussolj
It pushes and steers. Some of the best annuals and most affordable are impatiens and coleus. Speaking to family members can be beneficial in making out a guest list and picking a convenient date and time. [URL=http://lopolikuminr.com ]ducked[/URL] According to a study done by TNS Research International, the constant interruptions to workflow by these distractions, leaves workers „feeling tired and lethargic”. The conclusion you come up with may not be the best, but they are often better than no conclusion.
A magyar kulturális közvédelem, és az internacionális értékkommandó primer vészharangja. Ezt eddig nem értem, de tovább olvasok, hátha >>>
Weblog, mikroblog, issue-blog© a sokoldalú honért. Echte vengerszkij gondolatok. (Bátyánk az IGEN.)
Ráadás: Fontolva Twítelő
Caritas in Veritate (3), FHstreetart (3), bajnai (3), baloldal (8), belpol (30), budapest (6), critical mass (2), fidesz (3), film (2), folyóirat (9), fontolva cinikus (2), fontolva nyaralo (5), gazdaság (3), glossza (2), gyurcsány (2), igazság (2), igazságosság (2), interjú (2), iszlám (2), izland (4), jobbik (8), kampány (15), karácsony (2), kommentár (8), kommunizmus (2), képek (2), külpol (8), külügy (3), lmp (2), magyar koratörténet (3), magyarellenesség (3), magyarság (10), marx (2), mdf (6), monte grappa (2), mszp (5), munkáspárt (2), másság (2), média (6), művészet (4), nyaralo (6), nácik (2), olasz (2), orosz (2), pogányság (2), reklám (2), szdsz (4), szemle (5), szeretet (2), szlovák (7), szolg közl (7), trianon (3), történelem (16), ukrajna (2), vallás (5), vendégszöveg (2), viccö (17), viktor (4), világ (6), világháború (5), választás (3), választás2010 (4), válság (5), web (2), zöld pardon (2), életvezetés (2), évforduló (6), ökoharcos (3), ünnep (3)
© 2008-2012, IGEN