Fontolva haladó

A nap kérdése

A társadalmi igazságosságon túl

2009. július 11. 9:17 / Vendég

Szerző: Szalai Ákos
közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója

XVI. Benedek szociális kérdésről megjelent enciklikája mintha más nyelven beszélne, mint amit a katolikusok eddigi társadalmi-politikai megnyilvánulásaik során alkalmaztak. (Bevallom: magam egy kicsit mindig viszolyogtam tőle...) A társadalmi kérdések tárgyalásakor eddig mintha a kizárólagos cél az igazságosság, az igazságos társadalom megteremtése lett volna. Igazságosságon pedig azt értettük, amit napjaink embere azon ért, vagyis azt, hogy csökkentsük az egyenlőtlenségeket, a társadalmat mindig a legszegényebbek helyzete alapján ítéljük meg, mindig forduljunk feléjük. A társadalmi igazságosság baloldali fogalma uralta a katolikusok beszédét is.

Ehhez képest a Caritas in veritate enciklika szerint a katolikus társadalmi tanítás alapja nem az igazságosság (még kevésbé ez a „társadalmi igazságosság"), hanem a szeretet. A szeretet jelentésének újradefiniálásáért a Pápa láthatóan heroikus küzdelmet folytat. Már első enciklikájában is ezzel foglalkozott, és most erre az alapra építi a szociális tanítását is. A szeretet szó - mint most is kifejti - napjainkra szintén elveszítette eredeti jelentését, és valamiféle szentimentális érzelem kifejezője lett, amit ráadásul erősen inflál az, hogy úton-útfélen használjuk. A szeretet elgyengült, pontosabban: az, amit ma ezen értünk, meglehetősen gyenge valami, ami a legkisebb kihívástól megretten. XVI. Benedek tanítása egyértelmű: a szeretet csak akkor lehet erős, ha az Igazságban gyökerezik. Ezt jelzi a mostani enciklika címe is. Igazságon pedig természetesen a hit igazságait, az Istennel fennálló kapcsolatban megismerhető igazságot érti. (Az enciklika további súlyos kérdése, hogy ma ezt az Igazságot is hajlamosak vagyunk elrelativizálni - és akkor a szeretetből sem marad más, mint az I love you-s üzenetek, bögrék, pólók.)

Lássuk az enciklika egyik legfontosabb passzusát szó szerint: milyen viszonyban van ez az igaz jelentésébe és jogaiba visszahelyezett szeretet, és az igazságosság?

Ubi societas, ibi ius: ahol társadalom van, ott jog is van, ott az igazságosság is létezik. A szeretet túl van az igazságosságon, mert szeretni annyi, mint adni, felajánlani valamit valaki másnak, ami az „enyém"; de a szeretet soha nem lehet meg az igazságosság nélkül sem, hiszen az igazságosság sarkall arra, hogy megadjuk a másiknak, ami akár a puszta léte, akár valamilyen cselekedet miatt megilleti. Nem „adhatom oda" azt, ami az enyém, ha először nem adtam oda azt, ami az igazságosság követelménye szerint az övé. Ha szeretjük a többieket [if we love others with charity], először is igazságosaknak kell lennünk velük szemben. Az igazságosság nemcsak hogy nem idegen a szeretettől, nemcsak hogy nem alternatívája annak, hanem kifejezetten elválaszthatatlan tőle, lényegi eleme. Az igazságosság a szeretet első számú megnyilatkozása, vagy, VI. Pál szavaival: annak „minimuma", a „tettel és igazsággal" megnyilvánuló szeretet (1 Jn 3:18) integráns része, ahogyan Szent János apostol tanít minket. Másrészt a szeretet megköveteli az igazságosságot, vagyis a többi ember legitim jogainak elismerését és tiszteletben tartását. A törvény és igazságosság szerint működő földi város megteremtéséért küzd. Másik oldalról a szeretet meg is haladja az igazságosságot, és az adás, illetve a megbocsátás logikája szerint szemléli azt. A földi város ügyét nem csak a puszta jogok és kötelezettségek hangsúlyozásával lehet előmozdítani, sőt az ingyenesség, a kegyelem és a közösség/eucharisztia [gratuitousness, mercy and communion] annak létrehozását sokkal jobban segíti és biztosabb alapot is nyújt számára. A szeretet [charity] mindig Isten szeretetét is tükrözi az emberi kapcsolatokban, a szeretet ad az evilági igazságosságnak teológiai értéket, ez kapcsolja össze az üdvösséggel.

Ez a bekezdés két fontos üzenetet is hordoz: egyrészt meglehetősen radikálisan elhatárolja egymástól a szeretet és az igazságosság fogalmát (még akkor is, ha a szeretet nem lehet igazságosság nélkül), másrészt az igazságosság értelmezése is erősen eltér attól, amit a „társadalmi igazságosság" fogalma alatt érteni szoktunk.

Az itt javasolt igazságosság nem több, mint amit az emberek évszázadokon, évezredeken keresztül értettek rajta: kapja meg mindenki, ami őt megilleti, ami neki jár. Ehhez azonban tudnunk kell, hogy kinek mi jár, hogy mi az enyém és mi az övé. Ne keverjük össze a fogalmakat: az igazságosság nem azt követeli, hogy adjuk meg a lehető legtöbbet a szegényeknek - ez nem az igazságosság, hanem a szeretet követelménye. Napjaink igazságosságról (társadalmi igazságosságról) beszélő közéleti emberei többszörösen is sértik a normális gondolkodást: az igazságosság eredeti jelentését (mindenkinek a magáét) megpróbálják kitörölni a nyelvünkből, másrészt viszont a szeretettől (vagyis odaadni azt, ami az enyém lenne) pedig megtagadják a maga társadalmi szerepét.

A társadalmi igazságosságról szóló beszéddel a legnagyobb baj azonban nem az, hogy a gondolatokat, a nyelvet összezavarja (persze már önmagában ez is elég lenne ahhoz, hogy szót emeljünk ellene), hanem az, hogy „lefokozza" a szegények felé fordulás követelményét. Azon keresztül, hogy lefokozza - vagyis a jelentését vesztő igazságosságba próbálja beolvasztani -, egyben megfosztja attól az igazán erős alapról, amelyre építeni lehetne: a szeretettől.

Azok számára, akik nagyon félre akarták érteni a fentieket, álljon itt egyértelműen: a társadalmi igazságosság fogalmával való leszámolás nem jelenti azt, hogy a katolikus társadalmi tanításnak el kell fordulnia a szegényektől és mindenkinek csak azt kell megadni, ami őt megilleti. Értelemszerűen nem tagadjuk az „Isten szegényei" felé fordulás követelményét - nem tette ezt meg a mostani Pápa akkor sem, amikor még a Hittani Kongregáció vezetőjeként a felszabadítás-teológiát helyretevő iratokat fogalmazta. Éppen az a feladat, hogy ezt a követelményt szilárdabb alapra helyezzük. De ez az alap nem lehet a ködös társadalmi igazságosság. Kapja vissza minden a maga jelentését: az igazságosság legyen az „enyém" és a „tied" közötti határt meghúzó fogalom, a caritas pedig az a követelmény, hogy a mienkből is adjunk.

(És akkor egy megjegyzés zárójelben, a végére: természetesen a társadalmi igazságosság fogalmától elég nehéz megszabadulni, ráadásul azt meghatározni is igazán nehéz, hogy kit mi illet meg a „léte alapján" - ezzel több korábbi enciklika is foglalkozott. Éppen ezért az enciklika - a közérhetőség, a rövidség miatt - maga is használja az igazságosság követelményét. Az enciklika valódi mondanivalóját azonban az itt elemzett rész hordozza.)

 

[Az új pápai enciklikáról részletesebb bemutató-elemző írást is közöltünk - tudomásunk szerint elsőként a hazai médiában. A szerk.]

 

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás.

Szólj hozzá!

Név: (kötelező)

Ábra:

Ha van felhasználó neved, inkább jelentkezz be! Ha nincs, inkább regisztrálj!

Küldés

A Font. Hal. blog

A magyar kulturális közvédelem, és az internacionális értékkommandó primer vészharangja. Ezt eddig nem értem, de tovább olvasok, hátha >>>

Weblog, mikroblog, issue-blog© a sokoldalú honért. Echte vengerszkij gondolatok. (Bátyánk az IGEN.)

Ráadás: Fontolva Twítelő

Mit keresel?

Keres

Twitter

Olvassuk

Nincsenek linkek

Cimkék

ökoharcos (3), életvezetés (2), évforduló (6), ünnep (3), bajnai (3), baloldal (8), belpol (30), budapest (6), Caritas in Veritate (3), critical mass (2), FHstreetart (3), fidesz (3), film (2), folyóirat (9), fontolva cinikus (2), fontolva nyaralo (5), gazdaság (3), glossza (2), gyurcsány (2), igazság (2), igazságosság (2), interjú (2), iszlám (2), izland (4), jobbik (8), kampány (15), karácsony (2), képek (2), külügy (3), külpol (8), kommentár (8), kommunizmus (2), lmp (2), másság (2), magyarellenesség (3), magyar koratörténet (3), magyarság (10), marx (2), média (6), mdf (6), művészet (4), monte grappa (2), mszp (5), munkáspárt (2), nácik (2), nyaralo (6), olasz (2), orosz (2), pogányság (2), reklám (2), szdsz (4), szemle (5), szeretet (2), szlovák (7), szolg közl (7), történelem (16), trianon (3), ukrajna (2), választás (3), választás2010 (4), válság (5), vallás (5), vendégszöveg (2), viccö (17), viktor (4), világ (6), világháború (5), web (2), zöld pardon (2)

Cimkefelhő

IGEN Cikkgyűjtő

Bejelentkezés

Felhasználó:

Jelszó:

Belépés Regisztráció

Utolsó hozzászólások

  • Nincsenek hozzászólások.

Komáljuk

  • igen.hu – radikálisan mérsékelt
  • IgenHír.hu
  • Mandiner
  • Ne találjuk ki Magyarországot!
  • Csodaszarvas folyóirat
  • Kommentár.info
  • Monarchista

© 2008-2018, IGEN