Fontolva haladó

A nap kérdése

Kevés angyal, sok démon

2009. május 18. 12:01 / Borbás Barnabás

"Az Angyalok és démonok van olyan unalmas, mint a da Vinci-kód, de legalább a katolikusok jók benne." - írta az index a Brown-Howard páros aktuálisan moziba került tudományos-misztikus álcirkuszáról, és tényleg, mintha már a szinopszisból és más leírásokból is olvastuk volna: nesztek, begyepesedett hitbuzgók, ebben a filmben (könyvben) ti vagytok az áldozatok, nem kell tiltakozni, keresztet rázni.

Biztos csak az értelmezési keretekkel lehet baj. Mégis: ha az Angyalok és démonokban a katolikusok a jók, akkor kik a rosszak? Vagy ha az Angyalok és démonok szerint ilyenek a jó katolikusok, akkor milyenek a rosszak? Hétvégén rászántam magam a filmre, mely bár sokkal kevésbé pofátlan, mint a da Vinci-kód, vitára azért érdemes. Mérsékelten radikális kritika következik, telis-tele spoilerekkel.

A vonal-kód

A Fontolva Haladónál úgy gondoljuk, hogy általában a valláson, a hitbeli meggyőződésen gyalázkodni sittes tahóság, aminél súlyosabb már csak egy van, ha valaki ugyanezen nyerészkedni szándékozik. Félreértés ne essék, Dan Brownra a kettő közül csak az egyik igaz: jó receptet, jó időben használó, gyorsan lett multimilliomos ő, a világ megváltoztatásának vélt vagy valós igénye nélkül. A jelenségnek, mely könyvei számára szélesen megágyazott, tulajdonképpen örülhetünk is: korunkban nő a normális igény a misztikumra, mind többen nyitnak a transzcendens gondolkodás felé. Ezzel együtt természetesen ott van a perverz változatra való igény is, de hit szempontjából tán csak a legbutábbakat tántorít el egy da Vinci-kód.

Volt is vita az egyházfik körében, hogy kell-e vitatkozni egy regénnyel, kell-e hevesen cáfolni, netán tiltakozni. Nem nyitnék most hosszú sorokat erről, tán egy átlagos kultúrafogyasztónak is elég sok lenne elhinni, hogy az Opus Dei-ben gyilkoló szerzetesnindzsákat tartanak rövidpórázon. Henri Loyrette, a Louvre igazgatója szerint Dan Brown műve blődség, alapképzésben részt vett művészettörténészek kérdezik: ha az egyház 2000 éve titkolja a krisztusi feleséget és leszármazókat, akkor hol vannak az erre vonatkozó, romlatlan ábrázolások az egyház előtti időkből?

A szólás-, és véleményszabadság idején bárki nyomhatja teóriáit, összefércelt, ellenőrizhetetlen mennyiségű homályos forrásra hivatkozó elméletét; Brown sorozata annyiban más, hogy - mivel nem dokumentumregényt, és konferenciafilmet alkot, hanem (elvileg) művészeti terméket - az ábrázolás módjával is számtalan állítást fogalmaz meg. Ebben pedig milliószor csúsztat, vagy nettó igazságtalan (ld. a már említett szerzetesnindzsák). A kritikusok és befogadók oldalán pedig a keresztényektől kifejezetten elvárják, hogy az őket ért bírálattal és csúsztatásokkal szemben őrizzék meg nyugalmukat és tárgyilagosságukat. - Emezt szokták népnyelven provokációnak hívni.

Fundik, bigottak és néha ölnek is

Az Angyalok és démonok teológiai, vallástörténeti szempontból látszólag nem akar sok vizet felkavarni, így a kritikák, elemzések sem akarnak ilyen témákat belelátni. (Mondjuk az is teljesen rossz úton jár, aki a történettel kapcsolatban az illuminátusok titkos társaságát elemzi, hiszen [mint az kiderül] abban egy darab illuminátus sem szerepel.) Az Angyalok eszköztárában pontosan ugyanolyan, mint a da Vinci-kód volt: az összeesküvés-elméletek és a történelem határterületéről merített, ellenőrizhetetlen információk, és a mindenkit birizgáló, mainstream vallási kérdésekből fércelt, valami borzalmas dramaturgiával fordulatossá tett sztori, a követhetőség érdekében spontán módon közbeszerkesztett ikonológiai kiselőadásokkal.

A probléma, hogy minden (ál)tudományos fejtegetés, nehezen kibogozhatóra szőtt szabadkőműves konspiráció csak vetítés: a sallangoktól csupaszított sztori egy fundamentalista camerlengo (bibornok kamarás, az új pápa választása előtti vezető, a filmben Ewan McGregor) hatalomvágyáról szól, aki először aljasul meggyilkolja a pápát, majd egy bérgyilkos felbérelésével, különös kegyetlenséggel bíborosokat végeztet ki, hogy aztán egy vatikáni terroristatámadást megakadályozó hősként, közfelkiáltással pápává választassa magát.

Nos, akkor hol vannak itt a „jó katolikusok"? A filmből megismert vatikáni papok és az egyházi személyzet tagjai (a végül pápává választott bíboroson kívül) egytől egyig torz, hataloméhes öregemberek, vagy összeszorított szájú, bigott fundamentalisták. A Szent Péter téren hitvita miatt spontán zavargásba csapó híveket sem láttunk még, bár a filmbeli ábrázolás szerint pápaválasztás előtt még az is megtörténhet.

Nincs hitvita, didaktikus előadás arról, hogy az egyház hazudik, van viszont bűnszervezetre emlékeztető pápai állam, titkolózással, a média folyamatos megtévesztésével, szarkavarással, meg sok-sok karrieristával. Továbbá nagytotálban vett láncokon lógó és máglyán égő, máskor fuldokló püspök, a pápa alvadt véraláfutástól torz, többhetes holtteste stb. A nézői ingerküszöböt a film utolsó perceiben már az sem bántaná, ha püspöki ruhába csavart elefántokat kergetnének, mondjuk tankkal.

Nem, hitvita, az nincs. Cáfolat sincs. Az ábrázolásmód viszont hol megtévesztő, hol ízléstelenül kegyetlen, hol banális.

Ebben a filmben a katolikusok a jók (végülis ki lehet jelenteni), és katolikusok a rosszak is. Noha a cselekmény nem sok mozgásteret hagy annak eldöntésére, kik vannak többen.

Cimkék: dan brown, film, egyház

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás.

Szólj hozzá!

Név: (kötelező)

Ábra:

Ha van felhasználó neved, inkább jelentkezz be! Ha nincs, inkább regisztrálj!

Küldés

A Font. Hal. blog

A magyar kulturális közvédelem, és az internacionális értékkommandó primer vészharangja. Ezt eddig nem értem, de tovább olvasok, hátha >>>

Weblog, mikroblog, issue-blog© a sokoldalú honért. Echte vengerszkij gondolatok. (Bátyánk az IGEN.)

Ráadás: Fontolva Twítelő

Mit keresel?

Keres

Twitter

  • Borbás Barna: Sok szörnyűség történik a világon, de erre nincsenek szavak. „Bár konkrét döntés még nincs, a hatóságok szerint nem… https://t.co/EHGlsfDD4Q (2018.11.16 18:34)
  • Borbás Barna: Puzsér ún. Sétáló Budapest ötlete nem alaptalan, de a város levegője télen elsősorban nem az autóktól, hanem a gázf… https://t.co/32mWBb802v (2018.11.16 17:57)
  • Borbás Barna: Hatos Pál történész mondja egy, a 100 évvel ezelőtti eseményeket taglaló interjúban. Pontos és fontos gondolat https://t.co/KNBCO6TKyd (2018.11.16 17:34)
  • Borbás Barna: Kevésbé ismert történetek: az I. világháború után 60 ezer magyar gyerek nyaralt holland és belga családoknál egy hu… https://t.co/QhAPnU1hSv (2018.11.16 10:28)
  • Borbás Barna: Nagyon sokan voltak tegnap a volt Magyar Nemzet-es Pethő Tibor könyvbemutatóján, ami a lap történetéről szól. https://t.co/Lkf1GxoJn7 (2018.11.15 19:56)

Olvassuk

Nincsenek linkek

Cimkék

ökoharcos (3), életvezetés (2), évforduló (6), ünnep (3), bajnai (3), baloldal (8), belpol (30), budapest (6), Caritas in Veritate (3), critical mass (2), FHstreetart (3), fidesz (3), film (2), folyóirat (9), fontolva cinikus (2), fontolva nyaralo (5), gazdaság (3), glossza (2), gyurcsány (2), igazság (2), igazságosság (2), interjú (2), iszlám (2), izland (4), jobbik (8), kampány (15), karácsony (2), képek (2), külügy (3), külpol (8), kommentár (8), kommunizmus (2), lmp (2), másság (2), magyarellenesség (3), magyar koratörténet (3), magyarság (10), marx (2), média (6), mdf (6), művészet (4), monte grappa (2), mszp (5), munkáspárt (2), nácik (2), nyaralo (6), olasz (2), orosz (2), pogányság (2), reklám (2), szdsz (4), szemle (5), szeretet (2), szlovák (7), szolg közl (7), történelem (16), trianon (3), ukrajna (2), választás (3), választás2010 (4), válság (5), vallás (5), vendégszöveg (2), viccö (17), viktor (4), világ (6), világháború (5), web (2), zöld pardon (2)

Cimkefelhő

IGEN Cikkgyűjtő

Bejelentkezés

Felhasználó:

Jelszó:

Belépés Regisztráció

Utolsó hozzászólások

  • Nincsenek hozzászólások.

Komáljuk

  • igen.hu – radikálisan mérsékelt
  • IgenHír.hu
  • Mandiner
  • Ne találjuk ki Magyarországot!
  • Csodaszarvas folyóirat
  • Kommentár.info
  • Monarchista

© 2008-2018, IGEN