Fontolva haladó

A nap kérdése

Haiti: tragédiák, közhelyek, pótcselekvések

2010. január 25. 22:43 / Borbás Barnabás

Ökológiai katasztrófával súlyosbított polgárháborús tűzfészek - most Haitin élni nagyjából olyan érzés lehet, mint 48 órán keresztül végtelenítve hallgatni Nile nevű death metal zenekar Sacrifice Unto Sebek c. számát. Tehát valami nagyon durva.

A január tizenkettedikei földrengés óta Magyarországon sem telik el híradó sem tévében, sem rádióban Haitiről szóló hír nélkül. Az alábbiakban először megfogalmazunk három tételmondatot, majd ezek kifejtésével a magunk részéről igyekszünk salaktalanítani néhány, éppen elterjedőben lévő közhelyet.

1. Az élelmiszer- és gyógyszersegélyen túl minden egyes Haiti újjáépítésére juttatott dollár (jelen feltételek mellett) emberi szenvedést és tarthatatlan rendszert konzerváló, kidobott pénz.

2. A Haitin aktuálisan létező társadalmi és ökológiai viszonyok is egyaránt torzulás eredményei: öt évszázada még egyetlen fekete bőrű ember sem élt az ország területén, egykor területének több mint 70 százalékát borította erdő, ma ez a mutató 2 százalék.

3. Haiti sorsának rendezése döntő részben a Dominikai Köztársaság erejétől és egyensúlyától függ, de külső, ha kell agresszív erő (leginkább az USA) beavatkozása (pl. közszolgáltatások exportja) nélkül elképzelhetetlen.

Kolumbusztól Torkosborzig

A közhelyek legyőzését egy szemantikai megjegyzéssel érdemes kezdeni. A hírekben állandó szókapcsolatként „Haiti szigete" szerepel, pedig „Haiti" alatt nem egy szigetet, hanem egy országot (köztársaságot) értünk, mivel a Dominikai Köztársasággal ketten osztoznak a Hispaniola sziget területén. A Dominikai Köztársaság is fejlődő országnak számít, de az egy főre jutó jövedelem legalább ötször annyi, mint Haiti esetében, és vannak normálisabb bevételi lehetőségként bányáik is (hogy a konzumproli oldalamról szóljak: a '93-as Jurassic Park elején is dominikai ásatáson mutogatják a borostyánba rekedt moszkitót - na, az is egy bánya).

Haiti és a Dominikai Köztársaság történetét legutóbb talán Jared Diamond evolúcióbiológus dolgozta fel, az Összeomlás (Tanulságok a társadalmak továbbéléséhez) c. könyvének egyik fejezetében (eredeti címmel Collapse: How Societies Choose to Fail or Succeed, magyarul amúgy a Typotex-nél jelent meg). Diamond azzal kezdi, hogy Haiti jelene leginkább történelmében érthető meg. Hispaniolát Kolumbusz Kristóf fedezte fel. 1492-es megérkezésekor a szigetet már 5000 éve amerikai indiánok lakták. Balszerencséjükre persze volt aranyuk, amit a hódítók elvettek, cserébe rabszolgasort, eurázsiai betegségeket és népirtást adtak - így mintegy száz év alatt az őslakosság kihalt (kisebb része elmenekült, vagy beolvadt az európai hódítók közé). Helyükre a környéken sohasem élt fekete rabszolgákat hurcoltak a spanyolok. Nemsokára a francia gyarmatosítók is beszálltak a buliba, megtelepedtek a szigeten, és Spanyolország dominanciájának megszűnése után a körülmények uraiként már ők fölözték le a betelepített cukorültetvények jövedelmeit. Hispaniola az egyik leggazdagabb gyarmat lett. A sziget végül 1804-re több súlyos rabszolgafelkelés árán függetlenedett (Haiti „az első szabad fekete állam"). A fehér telepeseket megölték, az ültetvények infrastruktúráját lerombolták, a termőterületeket spontán földosztással szétaprózták.

A gyarmattartók nélkül életképtelennek bizonyuló gazdaság hanyatlása innentől biztos volt. 1844-ig belháborúk, újabb spanyol inváziók váltották egymást. A nyugati és keleti ország különbségei már 1850-es évektől látszanak - ennek öröksége a mai helyzet is. Haiti esetében azzal, hogy - a korábbi gyarmatos félelmektől vezérelve - alkotmányosan tiltották meg a külföldiek földtulajdonszerzését, gyakorlatilag minden esélyét elvágták a fejlett gazdaság kialakulásának; a feketék mellett a szigeten élt szűkebb, francia azonosságtudattal rendelkező mulatt (fekete-fehér keverék) csoport is külföldinek számított. (A keleti, dominikai részen a külföldiek még állampolgárságot is kaphattak.)

1843 és 1915 közt Haiti 22 elnökéből 21-et erőszakkal mondattak le (többségüket meg is gyilkolták). 2004-ben 200 éves fennállásukat is elhúzódó polgárháborúval ünnepelték. Államuk krónikusan korrupt, mely szinte semmilyen közszolgáltatást nem nyújt.

Természeti katasztrófák

Annak, hogy Haiti élhetetlen hely képét mutatja, egyik elsőszámú oka a természeti katasztrófák sora. Egy részéről az emberi tényező nem tehet, többek közt az aktuális földrengésről sem (ezt dobta a gép), az esőzések által okozott áradásokról viszont annál inkább. Haiti erdőségeit három hullámban irtották ki:

- első hullámban a 17. században, mivel cukornádültetvényeiknek „csináltak helyet";
- aztán a 18. században, amikor valamivel be kellett fűteni a cukorfinomítókat;
- majd szintén a 18. században, amikor mahagónit exportáltak Európa bútorgyáraiba.

Mint azt Jared Diamond is megjegyzi, mára mindössze hét valamirevaló erdőfolt maradt, közülük is kettő védett nemzeti parkban, és illegálisan persze még ott is pusztítják. Az erdőhiány egyenes következménye a talajerózió, a termőképesség elvesztése, a folyók üledékesedése, a vízgyűjtő területek leromlása, valamint az, hogy nincs ami útját állja az esőzéskor lezúduló víznek, így egy közepesen nagy vihar is képes katasztrófát okozni. (A Dominikai Köztársaság körülményei egyébként a két országot elválasztó hegység miatt nagyságrendekkel jobbak.)

Gazdaság és jövőkép Haitin

A híradások alkalmával sokszor elmondták, hogy Haiti lakossága elképesztően szegény (a lakosság 80 százaléka napi 2 dollárnál kevesebbet keres), a gazdaság pedig reménytelenül vegetál. Termelnek ugyan exportra némi kávét és cukrot (vagyis a gyarmati örökségből élnek), és persze kokó-fronton Haiti az USA és Kolumbia kompországa, vagyis a kábítószer-tranzit egy jelentős része itt megy keresztül - ebből viszont ne várjunk nemzetgazdasági mutatókat javító eredményeket.

Haiti legnagyobb problémája ugyanaz, mint a Közép-Afrikai országoknak: gyenge népesség szaporodik egy nemzetközi segélyekből vegetáló gazdaságban. Tragikus, hogy az elmúlt évtizedek története szerint a segélyek tényleg semmi másra nem jók, mint egy alacsony színvonalú lét és szegénység konzerválására. Haiti az USAID (United States Agency for International Development) program során hétszer (!) annyi pénzt kap, mint a Dominikai Köztársaság, de eredményei alig kimutathatóak; még a szervezeteik sem léteznek, melyek a pénzt és az anyagi juttatásokat valamennyire is kielégítő módon elosztanák. Ráadásul az időnként ennek ellenére sikerrel megvalósuló beruházásokat (pl. kórház) is romba dönti a soron következő természeti katasztrófa.

Marha nagy kérdés tehát, hogy a karibi térség és az USA mit kezdjenek a kihelyezett Közép-Afrikájukkal.

Egy romantikus-utópikus elképzelés szerint persze ki lehetne telepíteni az egészet a világ valamelyik életre alkalmasabb zugába. Ez csúnya dolog, és a XX. században a nácikok műveltek ilyeneket, hagyjuk is. Másik verzió szerint pumpálhatunk beléjük még több pénzt. George Clooney két-három év alatt akár milliárdokat összekalapozhat, ha így folytatja. Igen ám, csak épp azt mutatják a hosszú évek, hogy a világon nincs annyi pénz, amiből az elközépafrikaisodott helyek kimosogathatók. Nagyon úgy tűnik, hogy a hírverés mellett csapott jótékonykodás a nyugati világ pótcselekvése, amivel sokszor hosszabb távon többet árt, mint használ. Erre a lapra tartoznak a legszegényebb országok adósságának elengedéséért csapott megakoncertek is. (Vajon akinek semmije sincs, jobban érzi magát, ha ugyanazt a semmit bírja, csak adósságmentesen? Sőt, populista leszek: vajon Magyarország adósságának elengedéséért miért nincs világkarnevál? Az vajon mekkorát dobna a közép-európai térségen?)

A realista regények világában maradva, mégis szükség lenne működtethető megoldásra. Ez pedig úgy tűnik, két pilléren állhat. Az egyik lényege, hogy Haiti sorsa csakis a Dominikai Köztársaság közreműködésével fordulhat jobbra. A sziget két állama közül ugyanis csak az működőképes. Felemelése húzná magával az egész térséget. A másik, hogy az elmúlt 200 év csődsorozata után külső erővel kell biztosítani Haiti alapvető közszolgáltatásait. Ha a fejlett világ segélyeket ad, akkor biztosítania kell a működés néhány alapvető feltételét is (elosztó rendszer legalább alapszinten, illetve - fájó módon - a népességszaporulat megállítása stb.).

Vagy ha nem, akkor még egy párszor hallgassuk meg a fent linkelt Nile-számot.

Cimkék: világ

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás.

Szólj hozzá!

Név: (kötelező)

Ábra:

Ha van felhasználó neved, inkább jelentkezz be! Ha nincs, inkább regisztrálj!

Küldés

A Font. Hal. blog

A magyar kulturális közvédelem, és az internacionális értékkommandó primer vészharangja. Ezt eddig nem értem, de tovább olvasok, hátha >>>

Weblog, mikroblog, issue-blog© a sokoldalú honért. Echte vengerszkij gondolatok. (Bátyánk az IGEN.)

Ráadás: Fontolva Twítelő

Mit keresel?

Keres

Twitter

  • Borbás Barna: @elonmusk OK, de előbb a poloskákkal csináljatok valamit. (2018.10.16 21:07)
  • Borbás Barna: Hatos Pál történész könyvet írt 1918-ról, az őszirózsás forradalomról, a világháborús összeomlásról. A Tisza István… https://t.co/SZBT8QSq14 (2018.10.16 19:28)
  • Borbás Barna: OK, de előbb a poloskákkal csináljatok valamit. https://t.co/N1rwBpzxdb (2018.10.16 19:15)
  • Borbás Barna: RT @filmklub: Saul fia első hétvége: 10 541 néző második hétvége: 11 516 néző harmadik hétvége: 7 196 néző Össznézettség két és fél hét utá… (2018.10.15 20:50)
  • Borbás Barna: A szocdemek mélyponton, bekerült a bajor törvényhozásba az AfD, de a legnagyobbat a Zöldek mentek. Nem pont erre sz… https://t.co/AuocEYuesH (2018.10.14 22:05)

Olvassuk

Nincsenek linkek

Cimkék

ökoharcos (3), életvezetés (2), évforduló (6), ünnep (3), bajnai (3), baloldal (8), belpol (30), budapest (6), Caritas in Veritate (3), critical mass (2), FHstreetart (3), fidesz (3), film (2), folyóirat (9), fontolva cinikus (2), fontolva nyaralo (5), gazdaság (3), glossza (2), gyurcsány (2), igazság (2), igazságosság (2), interjú (2), iszlám (2), izland (4), jobbik (8), kampány (15), karácsony (2), képek (2), külügy (3), külpol (8), kommentár (8), kommunizmus (2), lmp (2), másság (2), magyarellenesség (3), magyar koratörténet (3), magyarság (10), marx (2), média (6), mdf (6), művészet (4), monte grappa (2), mszp (5), munkáspárt (2), nácik (2), nyaralo (6), olasz (2), orosz (2), pogányság (2), reklám (2), szdsz (4), szemle (5), szeretet (2), szlovák (7), szolg közl (7), történelem (16), trianon (3), ukrajna (2), választás (3), választás2010 (4), válság (5), vallás (5), vendégszöveg (2), viccö (17), viktor (4), világ (6), világháború (5), web (2), zöld pardon (2)

Cimkefelhő

IGEN Cikkgyűjtő

Bejelentkezés

Felhasználó:

Jelszó:

Belépés Regisztráció

Utolsó hozzászólások

  • Nincsenek hozzászólások.

Komáljuk

  • igen.hu – radikálisan mérsékelt
  • IgenHír.hu
  • Mandiner
  • Ne találjuk ki Magyarországot!
  • Csodaszarvas folyóirat
  • Kommentár.info
  • Monarchista

© 2008-2018, IGEN