Fontolva haladó

A nap kérdése

November 11-én, szerdán újraindul az ELTE Trefort-kertjében a nyolcvanas-kilencvenes évek kultikus sorozata a Gólyavári esték, ahol először Ritoók Zsigmond professzor tart előadást Antigoné címmel. - szólt a hír pár hete, de az egyetem környékén már korábban is szétplakátolták, hogy megint lesz okos emberek délutáni bölcs órája, a nézők kérdéseivel.

Tény, hogy az átlagpolgár nem kerül izgalmi állapotba egy Szophoklész drámáról szóló előadás hírének hallatán, ám az átlagpolgárnak azt azért illik tudni, hogy az előadó, Ritoók Zsigmond idén éppen nyolcvanéves klasszika-filológus (ELTE professzor, ráadásul emeritus) nem pénzfeldobás után kapta a 100 ezer eurós jutalommal járó Bolyai János Alkotói Díjat. Így elmentem és meghallgattam múlt szerdán. (Na jó, a rendezvénysorozat oldalán közvetítették elejétől a végéig, igazából azt néztem.)

Túl azon, hogy normális középiskolában kilencedikes korban feladják a thébai mondakör valamelyikét (legtöbbször pont az Antigonét), az emberben nagyobb nyomot nem szokott hagyni az antik tragédiaszemlélet. Az viszont tudható, hogy aki ókori kultúrák megismerésére adja a fejét, legfeljebb csak részben teszi a korinthoszi oszlopfők iránti rajongásból, vagy a Leszbosz-életérzés revíziója miatt. Így Ritoók is azzal kezdte, hogy természetes az, ha valaki az ókori civilizációk, antik gondolkodásmód tanulmányozása közben saját mindennapi lelki, társadalmi kérdéseire is választ keres. Minden alkotás a világról szóló vallomás, így ez is. Erről az alapról pedig azt lehet mondani: az Antigoné története baromi érdekes.

A konfliktus egyszerű, mert az egész történet egyetlen eldöntendő kérdésről szól: Polüneikész, Oidipusz fia (akit testvére elűzött Thébaiból, visszatérve ostrom alá vette a várost, ezért halála után hazaárulónak tartják) vajon cselekedetei után eltemethető-e hazája földjébe (nem ismeretlen a görög jogban, hogy aki a hazája ellen megy, az nem nyugodtatik az állam földjében). Igen, vagy nem - ebben a vagy-vagy helyzetben látjuk a szereplőket, és minden további vizsgálat tárgya az, hogy a kérdésben ki és hogyan viselkedik.

Mivel a darab jól látható ívben szerkesztett, pontosan kiderül, hogy melyek a valódi értékek Szophoklész számára. Az egyik kulcsfontosságú emberi tulajdonság a darabban az esztelenség: Polüneikész testvérei Iszméné és Antigoné viszonylatában előbbi a józanság, utóbbi testesíti meg az esztelenséget - személyisége viszont teljesen átértékelődik a dráma végére.

Ki fog derülni, hogy Szophoklész szerint a józanság viszonylagos, az egyes tetteket követő utóítéletek miatt. Az archaikus gondolkodásban a tett megítélése a döntő, nem a szándéké.

Ott van az a bizonyos Kreón, a király, aki megtiltja Polüneikész temetését. Maga a józan racionalitás, az intézményesült logika: döntése szerint hazaáruló nem kerülhet az állam földjébe. Miért? Kreón azt mondja, hogy az ellenségből halál után sem lesz barát. Vagyis az, hogy kit tartok ellenségnek, túlnyúlik a halálon. Kreón azt hiszi, hogy az ő értékrendje abszolút, hogy amit ő gondol, az megáll a halálon túl is - ez viszont már nem józan gondolkodásmód. A józanság abban áll, hogy az ember felismeri a saját korlátait. Kreón királyságán keresztül azt mondja, hogy ő abszolút. Pedig nem.

Az állam törvényinek nem engedelmeskedni nem szép dolog (éppen ezt teszi Antigoné, amikor eltemeti a testvérét) - és mégis neki lesz igaza.

Az eleai filozófia már a hatodik-ötödik században rákérdezett: MI AZ IGAZ? Válasz szerintük: az igaz, amiben nincs ellentmondás. Ez viszont problémás, mert mindenben található ellentmondás. Ha mindenben van ellentmondás, és semmi sem igaz, akkor nincs tudomány és erkölcs sem, hiszen akkor mindennek több értelmezése létezik. Csak át kell lépni a határt, más nézőpontot keresni - és már más az igazság is.

A fenti néhány sorból az következik, hogy kell valaminek léteznie, ami fix. Ami nem változik, viszonyítási pont. Az atomisták azt mondták, hogy az atom az, mert szétvághatatlan. Az ember számára nehezen felfogható: valami, aminek kiterjedése van és szétvághatatlan. Ezt fel kell tételezni, különben nincs tudomány.

Mindezen túl, a negyedik században jön Platón, és azt mondja, hogy az ideák azok, melyekre fel lehet építeni a világot. (Olyan ideák, mint a matematikának az axióma.)

Vannak a világban dolgok, amiket nem tudok magyarázni, de vannak. Antigoné szerint az isteneknek vannak törvényei; erre lehet felépíteni a világot. Ezen a ponton lehet visszacsatolni a Kreónnal folytatott harcukra. Két pólust jelenítenek meg: létezik az én eszem (értsd: Kreón) vs. valami más, mondjuk az istenek törvénye (Antigoné szerint). A görög tragédiák történetének leghíresebb beszéde Antigoné Kreónnak mondott beszéde; lényege, hogy ez a parancs, amit a király adott csupán pillanatnyi, az istenek értéke viszont örök.

Aki az istenek törvényének engedelmeskedik, az egyedül Antigoné. Azért dönt a temetés mellett, mert az istenek mondják. És amikor ezért kivégzik, végtelenül magányos. Úgy megy el ebből a világból, hogy nem tudja (nem tudhatja), hogy Kreón bűnhődni fog (gyk.: zsarnoksága miatt mindenki öngyilkos lesz körülötte). Antigoné annyit tud, hogy igaza volt egy pillanatra, de isteni közbelépést sem tapasztalt. Ez a teljes magány állapota.

Antigoné sorsa vallomás: a görögök nyilván értékes embernek tartották, mert vállalta az istenek képviseletét. Itt üt be igazán a tragédia: a történet legfontosabb tanulsága szerint az érték azáltal, hogy megvalósul a világban, eleve pusztulásra van ítélve. Antigoné vállalta a sorsát, megjelent vele az érték a világban - és elpusztult. A világban az érték pusztulásra van ítélve, ez a darab tragikus mondanivalója.

A probléma csak az, hogy mindezt Szophoklész személyében olyan ember írja, akit egész életében ünnepeltek, akit egész életében elismertek.

Vannak ilyen különös esetek.

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás.

Szólj hozzá!

Név: (kötelező)

Ábra:

Ha van felhasználó neved, inkább jelentkezz be! Ha nincs, inkább regisztrálj!

Küldés

A Font. Hal. blog

A magyar kulturális közvédelem, és az internacionális értékkommandó primer vészharangja. Ezt eddig nem értem, de tovább olvasok, hátha >>>

Weblog, mikroblog, issue-blog© a sokoldalú honért. Echte vengerszkij gondolatok. (Bátyánk az IGEN.)

Ráadás: Fontolva Twítelő

Mit keresel?

Keres

Twitter

  • Borbás Barna: Sok szörnyűség történik a világon, de erre nincsenek szavak. „Bár konkrét döntés még nincs, a hatóságok szerint nem… https://t.co/EHGlsfDD4Q (2018.11.16 18:34)
  • Borbás Barna: Puzsér ún. Sétáló Budapest ötlete nem alaptalan, de a város levegője télen elsősorban nem az autóktól, hanem a gázf… https://t.co/32mWBb802v (2018.11.16 17:57)
  • Borbás Barna: Hatos Pál történész mondja egy, a 100 évvel ezelőtti eseményeket taglaló interjúban. Pontos és fontos gondolat https://t.co/KNBCO6TKyd (2018.11.16 17:34)
  • Borbás Barna: Kevésbé ismert történetek: az I. világháború után 60 ezer magyar gyerek nyaralt holland és belga családoknál egy hu… https://t.co/QhAPnU1hSv (2018.11.16 10:28)
  • Borbás Barna: Nagyon sokan voltak tegnap a volt Magyar Nemzet-es Pethő Tibor könyvbemutatóján, ami a lap történetéről szól. https://t.co/Lkf1GxoJn7 (2018.11.15 19:56)

Olvassuk

Nincsenek linkek

Cimkék

ökoharcos (3), életvezetés (2), évforduló (6), ünnep (3), bajnai (3), baloldal (8), belpol (30), budapest (6), Caritas in Veritate (3), critical mass (2), FHstreetart (3), fidesz (3), film (2), folyóirat (9), fontolva cinikus (2), fontolva nyaralo (5), gazdaság (3), glossza (2), gyurcsány (2), igazság (2), igazságosság (2), interjú (2), iszlám (2), izland (4), jobbik (8), kampány (15), karácsony (2), képek (2), külügy (3), külpol (8), kommentár (8), kommunizmus (2), lmp (2), másság (2), magyarellenesség (3), magyar koratörténet (3), magyarság (10), marx (2), média (6), mdf (6), művészet (4), monte grappa (2), mszp (5), munkáspárt (2), nácik (2), nyaralo (6), olasz (2), orosz (2), pogányság (2), reklám (2), szdsz (4), szemle (5), szeretet (2), szlovák (7), szolg közl (7), történelem (16), trianon (3), ukrajna (2), választás (3), választás2010 (4), válság (5), vallás (5), vendégszöveg (2), viccö (17), viktor (4), világ (6), világháború (5), web (2), zöld pardon (2)

Cimkefelhő

IGEN Cikkgyűjtő

Bejelentkezés

Felhasználó:

Jelszó:

Belépés Regisztráció

Utolsó hozzászólások

  • Nincsenek hozzászólások.

Komáljuk

  • igen.hu – radikálisan mérsékelt
  • IgenHír.hu
  • Mandiner
  • Ne találjuk ki Magyarországot!
  • Csodaszarvas folyóirat
  • Kommentár.info
  • Monarchista

© 2008-2018, IGEN