Fontolva haladó

A Fontolva Haladó két kedvenc oldala, az OVTV és a Gusztos fut (itt az alcím a legjobb: "mert az jó") is erős érdeklődést mutat a Red Hot Chili Peppers zenéje iránt: bár egyik alábbi videó sem mostani, de semmi okunk sincs feltételezni, hogy ugyanazon szám egy idejű szerepeltetése Orbán Viktor házi disznóvágásáról szóló felvételén, ill. Gusztos Péter téli futási szokásait bemutató videóján csupán a véletlen műve.

Gondolkodás és mentális egészség - Korunk kultúrája és társadalmi következményei címmel jelent meg cikk a tavalyi utolsó Embertársban Török Péter szociológus, a SOTE Mentálhigiéné Intézet igazgatójának tollából. Alább az írás egy rövidebb kivonata olvasható. [A teljes cikk az Embertársban, részletek itt.]

Szociológiai megfontolások korunk kultúrájáról

Az amerikai kultúrkritikus és kommunikációelemző Neil Postman (1930-2003) Technopoly c. könyvének alapgondolata kifejezetten szociológiai megállapítás. Postman a kultúra három típusát különíti el: a szerszám-, vagy eszközhasználó kultúrákat felváltja a technokrácia, amelyből kifejlődhet, és már ki is fejlődött a technopoly.

A szerszámhasználó kultúrában a szerszám, az eszköz alapvetően két funkciót tölt be: az élet fizikai jellegű problémáinak gyors megoldását, valamint a művészet, a politika, mítosz, rituálé, és vallás szimbolikus világának szolgálatát. A technokráciában viszont már igen fontos a szerszámok fejlődése. A társadalmi élet és a szimbolikus világ is egyre jobban ennek a fejlődésnek lesz alárendelve. A hagyományoknak, a politikai normáknak, mítoszoknak, vallásoknak és rítusoknak küzdeniük kell a fennmaradásért.

Persze van tovább is >>>>>>

Már iwiw-re is fogcsikorgatva regisztráltunk (regeltünk), aztán visszadobtunk myvipes, hi5-os meghívást, passzívan szemléltük a myspace burjánzását, a Facebookra még néha felmentünk, de mostmár a tökünk is tele van.

Miért kell tudnunk azt is, mi az a twitter?

Majdnem biztos, hogy normális ember csak kukkolásra használja a megosztó oldalakat, de úgy közösségileg weben létezni, meg órákon át profilokat frissíteni kóros, vagy minimum felesleges. És itt van egy ideje az új trend: twittelni. A napokban megújult az iwiw, hát ki is deríti róla hamar a szaksajtó, hogy facebookosodik, és twitteresedik, mert tele van alkalmazásokkal, benne fejlesztik a mikroblogolást is, mert attól jobb lesz nekünk.

Persze van tovább is >>>>>>

Bár láttunk már politikai kampányból is merítő, pozitív reklámstratégiát, a UPC aktuális marketingfogása biztos nem ilyen - inkább hatalmas öngól. Délután a Nyugati aluljárójában villant szemünkbe a "Több UPC, kevesbb havidíj" címzetes szlogen, és ha következetesek a koncepcióban, akkor most eltitkolják a tarifaemelés mértékét, majd néhány hónap múlva Gene Musselman, a UPC Broadband elnöke kiszivárogtatja erre vonatkozó hazugságbeszédét (mely a upc.hu-ról igazsagbeszed.wav fájlnéven tölthető majd le), ezután pedig dühös sorozatrajongók alaktalanra verik a UPC székház berendezését.
Na szóval az egykori klasszikus, és epigonja:

[Záró megjegyzés. Az is érdekes, hogy nem olyan rég, többek közt a Figyelő cikkei nyomán robbant ki óriási, a honi politika ügyeit is megszégyenítő botrány a UPC-nél. Részletek itt.]

Egyre nehezebb balosnak és szélbalosnak lenni Magyarországon, amikor az ember azt látja, hogy a gazdaságtan marxista tippjeit jobbról előzve terítik, hogy Thürmer Gyulát jószerével már csak a HírTv nyomja, és hogy minket kivéve minden tisztességes európai országban klasszik szakadt pólós punkok kidobósoznak kővel és utcai szeméttel a balhék alkalmával, nem ám fasisztoid szkinhedek.

Ezen kesereg (ok, legyünk tényszerűek: mereng) a hvg.hu címlapsztorija is: „A hazai szélsőjobb rendezvényei, figurái, szóhasználata nap mint nap beszédtémát szolgáltatnak, miközben radikális baloldaliakkal (...) csak filmklubokban és fesztiválokon találkozhatunk."

A cikk többek közt Konok Péter történésszel, Bozóki András volt kulturális miniszterrel, néhány Munkáspárt-drukkerrel és névtelen internetes aktivistával boncolgatja a témát - a szöveg végére érve (meg az ajánlott linkek böngészése után) legvalószínűbbnek a Jobbik- Munkáspárt konspiráció tűnik.

Persze van tovább is >>>>>>

Kedves hétvégi és hétköznapi biciklisták,
kedves Kritikus Tömeg!

Remélem nem veszitek zokon, ha politikailag inkorrekt módon nem vágom hanyatt magam a CM-től. Nem dobban erősebbet a szívem, akárhány ezren tekertek is át a városon, nem látom előre eltervelt drótszamárkodásotok mögött magasztos céljaitokat. Persze, biztos vannak nektek ilyenek is, nem vitatom, de hogy a Critical Mass erről szólna, azt kikérem magamnak. Azt pedig őszintén sajnálom, hogy a hétköznapokban közel sem tudtok olyan szimpatikusan viselkedni, mint amikor sokan vonultok.

Persze van tovább is >>>>>>

Rekordot állíthat fel Gráf József Földművelésügyi és Vidékfejlesztési miniszter. A Gyurcsány-puccs után, 2005. május 5-én a miniszteri bársonyszékbe (Németh Imre helyére) ültetett Gráf - ha kitölti hivatali idejét a Bajnai kormányban is -, a rendszerváltás óta rekord ideig tölt majd be megszakítás nélkül miniszteri posztot.

A Für-Balsai-Jeszenszky-Kádár-Surján kvintett által '90 május 23-a és '94 július 15-e közötti 215 hetes regnálási idejét a nyár elején beállító Gráf, ha kihúzza a 2010-es választásokig akár 266 hétig is miniszter lehet egyhuzamban. És miért ne húzná ki? A rendszerváltás óta eltelt idő legforróbb belpolitikai viharait élte túl, és úgy tűnik most bekerül a Bajnai-kabinetbe is.

Persze van tovább is >>>>>>

Miután nem kellett fél év megtanulni, hogy az idei év hazai híradóinak kötelező felépítése az első hír-kormányválság, második hír-gazd.válság (esetleg: harmadik hír-időjárás/katasztrófa/melegrekord), időnként érdemes megállni, és számot is vetni az eddigiekről. Például, hogy a piacok legnagyobb szereplői, a nemzetközi vállalkozások (valamint Bogár Lászlóval élve, a szupranacionális globalitás nálunk lokális lerakatai) milyen mutatókat produkálnak a krízis közepette. Fogtuk hát a 2008-as pénzügyi év elmúlt hónapokban szivárgott adatait, és tallóztunk az érdekesebb számok között.

2008: akik szívtak

A Ford Motor Co., az USA második legnagyobb autógyártója 2008-ban 105 éves története legrosszabb évét zárta: 14,6 milliárd dolláros mínuszban zárta az elmúlt évet, és újabb 5,5 milliárd dollárnyi készpénztartalékát használta el. Ugyanakkor a társaság 12,5 millióról 11,5-12,5 millióra csökkentette az idei amerikai autóeladásokra adott előrejelzését, ami rossz előjel.

A világ vezető nyugdíjalapjai 5 ezermilliárd dollárt buktak eddig a gazdasági válságon, és nem csupán a részvény-, de kötvénypiacokon is veszítettek a csökkenő hozamok miatt. Az alapok befektetéseinek 42 százaléka van részvényekben a korábbi 51 helyett.

A Sony japán szórakoztatóelektronikai cég 14 év után először zárja mínuszban pénzügyi évét, az üzemi veszteség 260 milliárd jen (1 jen= 2,4 Ft körül) lehet, ami a legnagyobb a vállalat történetében.

Persze van tovább is >>>>>>

Ünnep közeleg. Harminchárom húsvétjára gondolunk - vagy nem gondolunk, mindenesetre tény, hogy akinek saját életéből az év legtöbb napján (szándékosan, vagy rohanásiból) kimarad a keresztény eszme, nagypéntek és húsvét vasárnap közt mégis könnyebben környékezi meg pár percnyi merengésre, esetleg tapasztal valamit a krisztusi jelentőségből is - mert lehetünk bár pragmatikusak, netén racionalisták, JK állandó jelenlétét vitatni nem érdemes, elvégre csak az időszámításunkat igazítjuk hozzá.

Ilyenkor kérdések merülhetnek fel bennünk, melyek olyan egyszerűek, hogy kimondani talán nem is merjük őket. Nézzük is mindjárt: Mi a húsvét? Nincs-e káosz az emberi fejekben, ha a szót meghallják, a tucatnyi asszociáció torlódása miatt? Miért lehet egy időben az, hogy a boltok tele vannak színes, mosolygós nyúllal, ami a plakáton tojást tojik (majd fest), hogy aztán az esti híradóban díszbe öltözött ősz atyák ugyanekkor feltámadásról beszélnek, vagy a kereszténység legnagyobb ünnepét emlegetik, az ovisoknak kiscsibéről és bárányról szóló meséket mesélnek, aztán csokit kerestetnek velük az udvaron, egyik reggel pedig lányokat kergetnek szódásszifonnal, mert locsolás is van (fater viszont jobban lelkesedik a sonkáért, melynek szezonja jön). Ez mind húsvét? Ki igazodik el a szimbólumok, magyarázatok zűrzavarában?

Nyilvánvaló, hogy a helyükön kezelt értelmezések közül több is megfér egymás mellett. Ám az, hogy a karácsonyból a téli fény, a húsvétból a nyúl és a tavasz ünnepe lesz, nem csak jelentésváltozás; veszteség is. Lélek és hit tűnik el az ünnepeinkből.

Időszerű kérdések

Mi a húsvét? A keresztény válasz, hogy a húsvét misztérium. Annak misztériuma, hogy 2000 évvel ezelőtt valakit megfeszítettek, majd feltámadt. És a megváltás misztériuma. Ez a gondolat, és ennek átélése hitben és elmélkedésekben sokkal nehezebb, mint a tojást tojó nyúl - bár valljuk be, biológiai értelemben az is misztérium.

A misztérium a teológia körébe tartozik. Arról, hogy mennyire nehéz dolog ez, egy ironikus kérdés-választ idézünk. „Mi a filozófia? Három néger egy koromsötét szobában üldöz egy fekete macskát. És mi a teológia? Közben az kiabálják, hogy: Megtaláltuk!" (Persze a történet kulcsa, hogy a dolog a nem hiábavaló, mert van mit üldözni.)

Persze van tovább is >>>>>>

Papp Zoltán Miklós írása

Sokan azt jósolták a közelmúltban, hogy a liberális gazdasági modell eddigi második legnagyobb öngólja után a gazdaságpolitikai gondolkodást Marx szelleme fogja belebegni, ezt pedig olyan tényekkel próbálták alátámasztani, mint a Marx művek iránti kereslet megugrása. Lehet, hogy nem ennek jegyében, de vitathatatlan aktualitást hordozva érkezett Budapestre egy Mark Károly kötetekkel alaposan felvértezett német társulat. A budapesti tavaszi fesztivál egyik legfigyelemreméltóbb produkciójának lehettek szem és fültanúi azok, akik ellátogattak a Nemzeti Színházba: a Düsseldorfer Schauspielhaus és a Rimini Protokoll vendégjátékában a Karl Marx a Tőke első kötetét tálalták elénk.

A 2-es villamosról leszállva, bevallom kicsit tartottam az elkövetkezendő bő két órától, mert bár nagyon felületesen, de ismerem Marx egyik fő művét, a Tőkét, és tudom, hogy ezt a klasszikust mindennel lehet vádolni csak azzal nem, hogy szórakoztató lenne. Ráadásul színpadra vinni a Tőkét kb. olyan, mint szonettet írni a kvantummechanikáról, vagy 50 Centtel elénekeltetni a Rigolettót, tehát nem kis fába vágta a fejszéjét Helgard Haug és Daniel Wetzel a Rimini Protokoll mögött álló alkotói mag.

Persze van tovább is >>>>>>

„Soha vissza nem térő lehetőség, aki kimarad, az lemarad!" „Sok pénz mellékállásból, rugalmas időbeosztással, napi egy-két óra ráfordítással." „Tulajdonképpen semmit sem kell tenni, csak beszélni a munkánkról: ez maga a munka." „Teljes anyagi függetlenség néhány hónap alatt!" „Nem ígérünk csodát, de kemény munkával itt milliókat lehet keresni!" „Itt nem kell eladni, ez a termék eladatja magát!"

Ilyen és ehhez hasonló lózungokat talán már mindenki hallott a gyógyhatású kenceficékkel, táplálék-kiegészítőkkel, alternatív fájdalomcsillapítókkal, vagy éppen bőrkímélő mosóporokkal házaló kedves cimborájától. A porszívóügynökök megkésett utódai mintha reneszánszukat élnék, talán nincs is olyan ember, akinek az ismerősi között ne akadna legalább egy csodatermékkel seftelő.

A multi-level marketing (MLM, hálózati kereskedelem, ahogy tetszik) nem újkeletű rákfene, jelenleg számos cég (Amway, Forever Living Products, Herbalife etc.) foglalkozik nálunk is hálózatépítéssel, ügynökök beszervezésével. A rendszer baromi egyszerű, fogyaszthatsz és/vagy eladhatsz, s ahogy szervezed be magad alá a balekokat, úgy nő a jutalékod, és az árrésből fakadó profitod. A végén már a passzív (jogdíjas) jövedelem is elég ahhoz, hogy életed végéig gondtalanul éldegélj. Közben szinteket lépsz, közösségépítő happeningeken csápolsz, és luxushotelekben rendezett tréningeken acélozod elszántságod. A végén végtelenített szabadidővel rendelkezhetsz, teljes anyagi függetlenség lesz részed, átértékeled a mulandó és örökkévaló viszonyát, megállapodott, elégedett, boldog és egészséges ember leszel. Blabla, idáig a marketing marketingje.

Az MLM-vallás kiskátéja

A valóság sokkal kevésbé derűs, az emberek 99 százaléka jelentős anyagi veszteségekkel száll ki a rendszerből (és ez rosszabb perspektíva még annál is, mintha szerencsejátékba fektetnénk a pénzünk!). Ám nem ezzel foglalkozunk ma, nem is az MLM visszásságaival, a rendszer becsapós üzletpolitikájával és kétes törvényszerűségével, az árult varászszerek lufi (rosszabb esetben súlyosan egészségkárosító) voltával. Ennek megvan a maga tengernyi szakirodalma. Minket most a hálózat lélektana, vagy, ha úgy tetszik, a precízen felépített, tömegesített agymosás érdekel. Ami minden sikeresen integrált ügynök esetében előbb vagy utóbb megtörténik. Mielőtt az MLM-fetisiszták felszisszennének, a tisztánlátás végett pontokba rendezem idevágó érveim:

Persze van tovább is >>>>>>

Tegnap, április ötödikén vitán felül nagy napot éltünk: bizonyosságot nyert, hogy Bajnai miniszterelnök lesz, Lendvai Ildikót pedig az MSZP elnökévé választotta a pártkongresszus. A Fontolva Haladó ma csak az utóbbival kíván foglalkozni, hiszen L.I. már most történelmi jelenség. A google képkeresőben semmi izgalmasat nem találtunk, így laudációnkat botox ránctalanításról szóló képekkel illusztráltuk.

Persze van tovább is >>>>>>

Olcsó játék, hülye poltikától megzakkant gyerekeknek, hétvégére.

[Miért?]
[Itt is]

Kétségtelen: nehéz a nagy sietségtől egyre szűkebb látószögön kívül eső lényegre, a bennünket megtartó értékekre figyelni. A hétköznapok beszédét más tölti ki, médiafelületeinket más foglalja le - például fajsúlyos közéleti kérdések. Jóllehet csak néhány óráig fajsúlyosak, mert utána elsodorja a pörgés (jönnek újabbak), meg a tény, hogy általában párperc-emberek alakítják őket. Kétségtelen tehát: ebben a baromi csatazajban nehéz meghallani, ha valami tényleg fontos enyészik csendben, méltatlanul.

Ám amint még egyszer hagyjuk Puskás Ferenc alakját és emlékét közönybe fulladni, alkalmassá válunk minden, régen még felelőtlen, önostorozó képzelgésként felmerült ítéletre.

Emlékezetvesztés?

Jelen sorok írója nem focirajongó; az viszont minden kétséget kizáróan rá nézve is szégyen, hogy a március 12-én, az egész világ által ismert magyar klasszisról bemutatott Puskás Hungary c. dokumentumfilmről ott ordít a hír a legnagyobb hírportálokon: Rosszul indult a Puskás-film, hogy "1944 fizetett nézővel csak a 16. helyre került az indítóhétvégén, a nézettségi listán". (Jennifer Aniston új filmjét ugyaneddig 18 000-en látták.) De ne álljunk meg itt.

Tegnap, április elsején lett volna 82 éves minden idők tízese, ebből az alkalomból misét és jótékonysági koncertet tartottak a Szent István Bazilikában. Későesti híradó-fogyasztónként vártam volna néhány szót. Egy vágóképet. - Lement a sportszerkesztőség stáblistája is egy hang nélkül. A közszolgálatin is, kereskedelmin is.

Ne álltassuk magunkat, több van ezekben az apró jelekben, mint elsőre hinnénk. Benne az, hogy nincs ma miért valódi focirajongónak lenni Magyarországon, és az is, hogy nem nagyon tudunk felemelkedni a padlószintről, hogy bármit is kezdjünk a hőseinkkel.

Persze van tovább is >>>>>>