Fontolva haladó

A nap kérdése

Fejlődés igazságban és szeretetben

2009. augusztus 4. 22:22 / Vendég

XVI. Benedek pápa Caritas in Veritate enciklikája értelmezéséhez tett javaslat kiegészítése

 

Szerző: Novitzky Péter
(a Prágai Károly Egyetem
Katolikus Teológiai Karának Teológiai Etika Tanszékén
doktorandusz)

 

2009. június 29-én jelent meg többszörös dátummódosítás után XVI. Benedek pápa Caritas in Veritate (Szeretet az igazságban) kezdetű szociális kérdéseket tárgyaló körlevele. A címzettek között hagyományosan nemcsak az Egyház püspökei, papjai, diakónusai és hívei szerepelnek, hanem jelen enciklika minden jóakaratú emberhez szól1. Eredetileg - szintén a hagyománynak megfelelően - egy korábbi körlevél, VI. Pál Populorum Progressio 1967. március 26-án megjelent körlevelének negyvenedik évfordulójára várták az új enciklika publikálását, ez azonban elmaradt. Így a nyilván többször átdolgozott és pontosított munka végül a közelmúlt említett napján megjelent. Ennek eredményeképpen nyugodtan elismerhetjük, hogy naprakész írást vehetünk a kezünkbe, hiszen nem véletlen, hogy a jelen gazdasági válság közepette épp a nyolc legfejlettebb gazdaság találkozójának alkalmával hozta nyilvánosságra XVI. Benedek.

Még mielőtt azonban belemerülnénk a körlevél soraiba, meg kell jegyeznem, hogy ez a cikk Mike Károly és Szalai Ákos közgazdászok nemrég publikált írását 2 próbálja kiegészíteni azokkal a teológiai és antropológiai aspektusokkal, melyek az enciklika pontosabb megértéséhez, értelmezéséhez és koherensebb képének megalkotásához kísérelnek meg segítséget nyújtani. Természetesen ez a munka sem tudja teljesen kimeríteni ezt a témát, ezért - amint ezt magában a körlevélben is olvashatjuk - inkább hozzájárulásnak szánom azon interdiszciplináris reflexióhoz, melyre maga XVI. Benedek is buzdít minket.

 


1. A szeretet meghatározása


A Populorum Progressio megjelenésének évfordulója alkalmával XVI. Benedek ismételten arra a tényre próbál rámutatni, hogy a népek és nemzetek egymás között egyre növekvő kölcsönös függőségét tapasztaljuk a Föld lakóiként mindnyájan. Mindenki egyéni életében megpróbálja megválaszolni magának - sokszor tudattalanul is - azokat az alapkérdéseket, hogy mi a jó, mi az igaz, ki vagyok én, mi a célom stb. De ez globalizálódó társadalmainkban egyre nehezebbé válik. Az egyéni, társadalmi valamint a tudományos fejlődés mellett a mindennapi munka és gondok forgatagában sokszor elveszítjük a fonalat, szemünk elől tévesztjük azt a célt, hogy tulajdonképpen miért is csináljuk mindezt, miért is akarunk boldogulni, miért is van mindez.
VI. Pál körlevele épp ezekre a kérdésekre próbált választ szolgáltatni negyven évvel ezelőtt, mikor két fő fejezetében az ember egyedi és a teljes emberiség közös fejlődését taglalta. XVI. Benedek az elmúlt idő távlatából megpróbálja összehasonlítani és reflexió tárgyává tenni az elődje által írottakat a jelen helyzetben. Minden nagyobb kifogás nélkül nyugtázhatjuk, hogy a Caritas in Veritate körlevél központi témája a Populorum Progressiohoz hasonlóan az átfogó emberi fejlődés feltételeiről és mibenlétéről szól, hiszen a „fejlődés" szó az új körlevélben 275-ször szerepel.
Mit is takar tehát ez az autentikus emberi fejlődés? A szeretet az igazságban címet Szent Pál Efezusiakhoz írt levelének erkölcsi kötelességekről szóló részéből kölcsönözte XVI. Benedek, ahol az apostol az egyetértésre int:

...igazságban kell élnünk és szeretetben, hogy egyre inkább összeforrjunk a Fővel: Krisztussal. (Ef 4,15)

Ennek az igazságnak és szeretetnek a megfogalmazására törekszik társadalmi kérdésekben a Katolikus Egyház szociális tanítása, mely szerinte Krisztus igazságának és szeretetének a társadalomhoz intézett kiáltványa (caritas in veritate in re sociali). Előző enciklikáival szervesen egybefűzve XVI. Benedek hangsúlyozza, hogy az igazság, a bizalom és az igazság iránti szeretet nélkül képtelenség a közös együttélés, a felelősségvállalás4. Ennek fényében tekinthetjük a szeretet fogalmát annak a kulcsnak, mely kitárja elénk a valódi emberi fejlődés lehetőségeit.
A szeretet egyrészt irányt ad az értelemnek, ezért nem tekinthető valamiféle mellékterméknek a magasabb rendűnek vélt tudás mellett. Amint a körlevél igen tömören összefoglalja: a tettek a tudás nélkül világtalanok, a tudás tettek híján terméketlen. Érvelését folytatja, mikor rámutat arra is, hogy a szeretet az értelemben gazdag, az értelem pedig a szeretetben teljes:

30. ... Charity does not exclude knowledge, but rather requires, promotes, and animates it from within. Knowledge is never purely the work of the intellect. It can certainly be reduced to calculation and experiment, but if it aspires to be wisdom capable of directing man in the light of his first beginnings and his final ends, it must be „seasoned" with the „salt" of charity. Deeds without knowledge are blind, and knowledge without love is sterile. ... Charity is not an added extra, like an appendix to work already concluded in each of the various disciplines: it engages them in dialogue from the very beginning. The demands of love do not contradict those of reason. Human knowledge is insufficient and the conclusions of science cannot indicate by themselves the path towards integral human development. There is always a need to push further ahead: this is what is required by charity in truth . Going beyond, however, never means prescinding from the conclusions of reason, nor contradicting its results. Intelligence and love are not in separate compartments: love is rich in intelligence and intelligence is full of love.

A szeretet igazsággal való szoros kapcsolatából ezért felismerhető az autentikus emberség, mely nélkülözhetetlen a társadalmi kérdések megválaszolásánál. Az igazságnak ezért két feladata van a szeretettel kapcsolatban6:

• Egyrészt az értelem és a hit fénye megőrzi a szeretetet annak merő szentimentalizmussá válásától, kiüresedésétől. Teológiai érveléssel alátámasztva, amint Istenben azonos az Igazság (logosz) és a Szeretet (agapé), analóg módon csak akkor valódi az emberi szeretet, ha kapcsolódik az igazsághoz. A szeretet így igazán emberivé válik.
• Másodsorban az igazság mindenki számára megérthető volta által a szeretet közölhetővé válik mások számára. Így - ismét teológiai érveléssel - az igazság, azaz a logosz dia-logosszá, dialógussá válik.

A keresztény szeretet igazsággal való mély kapcsolata ad teológiai alapot ahhoz, hogy az egyház a társadalmi viszonyokat értelmezze. Így az egyház szociális tanítása révén is tanúskodik Krisztusba vetett hitéről. Ezen érvelésmód mentén hangsúlyozza a következőket:

4. ... A Christianity of charity without truth would be more or less interchangeable with a pool of good sentiments, helpful for social cohesion, but of little relevance. In other words, there would no longer be any real place for God in the world. Without truth, charity is confined to a narrow field devoid of relations. It is excluded from the plans and processes of promoting human development of universal range, in dialogue between knowledge and praxis.

2. Az igaz emberi fejlődés

A szeretet meghatározása mellett azonban XVI. Benedek utal VI. Pál körlevelének meghatározására is, ahol az a valós emberi fejlődés feltételeit taglalja. Ezek a következő lépésekben nyilvánulnak meg:
(1) Alapját az a meghívás alkotja, melyet a keresztény hit Isten tervének tulajdonít. Minden egyes emberi élet meghívás arra, hogy beteljesítse önmagát, és ezáltal a fejlődést is meghívásként kell értelmezni. Az ember minden tettét áthatja a természetfölötti hívó szó, e hívás nélkül értelmetlen és megalapozatlan lenne bármiféle előrelépés. Ezért a körlevél leszögezi, hogy az Egyház kiáll az ember valódi fejlődése mellett, amiről VI. Pál körlevele is eredetileg szól:

16. ... „There is no true humanism but that which is open to the Absolute, and is conscious of a vocation which gives human life its true meaning." (PP 42.) This vision of development is at the heart of Populorum Progressio, and it lies behind all Paul VI's reflections on freedom, on truth and on charity in development. It is also the principal reason why that Encyclical is still timely in our day.

(2) A valódi fejlődés második lépése az Isten hívására válaszoló ember felelős szabadsága. Ugyan egy nála hatalmasabb hívó szóra válaszol, mégis ebben a tettében kerül birtokába valós autonómiája.

18. ... Precisely because God gives a resounding „yes" to man7 , man cannot fail to open himself to the divine vocation to pursue his own development.

Azok, akik megpróbálják kétségbe vonni az autonóm ember igaz fejlődésének transzcendenciára való nyitottságát, XVI. Benedek szerint olyan messianisztikus ígéreteknek válnak az áldozatává, melyek csupán illúziók8.
(3) Az emberi fejlődés meghívásként való értelmezésének következő feltétele annak igazságként való elfogadása, melyben az emberi szabadság tartalmára lel. A meghívás arra késztet minket, hogy a fejlődés által többek, jobbak, igazabbak legyünk. Felmerül azonban a kérdés, mit is jelent e meghívás szerinti fejlődés? Mit jelent annak indíttatása alapján többet tenni, többet tudni és többnek lenni? XVI. Benedek visszamutat VI. Pál autentikus emberi fejlődés meghatározására:

18. ... Paul VI answers the question by indicating the essential quality of „authentic" development: it must be „integral, that is, it has to promote the good of every man and of the whole man" (PP 14).

A keresztény hivatásról szóló tan az ember értékének hangsúlyozása mellett9 ezért segítséget nyújt ahhoz is, hogy alaposabban, annak viszonyaiban, teljességében és következményeiben megértsük a minden ember és a teljes ember fejlődését. Transzcendens humanizmusra van tehát szükség, melynek Krisztus az iránya és célja:

18. ... The truth of development consists in its completeness: if it does not involve the whole man and every man, it is not true development. This is the central message of Populorum Progressio, valid for today and for all time. Integral human development on the natural plane, as a response to a vocation from God the Creator (PP 16), demands self-fulfilment in a „transcendent humanism which gives [to man] his greatest possible perfection: this is the highest goal of personal development" (PP 16). The Christian vocation to this development therefore applies to both the natural plane and the supernatural plane; which is why, „when God is eclipsed, our ability to recognize the natural order, purpose and the 'good' begins to wane"10 .

Ezért az örömhír, az evangélium is alapvető feltétele a teljes és a magát meghaladóra (transzcendencia) nyitott ember fejlődésének11.
(4) Az emberi fejlődésnek azonban végül, de nem utolsó sorban egy másik aspektusa is kiemelkedik, mely a szeretet szükségességét hangsúlyozza. Ez indít minket az új humanizmus12 keresésére. Az ember meghívásának megfelelően szabadsága és megismert igazsága révén ugyanis nincs egyedül, nem egy kapcsolatok és ismeretségek nélküli burokban él. Az emberi nem más tagjaival próbál a meghívására válaszolni. XVI. Benedek ebben az esetben rámutat arra veszélyre, mely a globalizációból származó lehetőségből eredhet, azaz hogy együttműködő testvéri cselekedeteink helyett inkább egymástól független szomszédi viszonyban hajtjuk azokat végre:

19. ... Reason, by itself, is capable of grasping the equality between men and of giving stability to their civic coexistence, but it cannot establish fraternity. This originates in a transcendent vocation from God the Father, who loved us first, teaching us through the Son what fraternal charity is.

Az emberek és népek közötti kooperáció, az egymástól való egyre nagyobb függőség erkölcsi reflexiója az, mely valós képet ad az emberi fejlődésről.

9. ... The risk for our time is that the de facto interdependence of people and nations is not matched by ethical interaction of consciences and minds that would give rise to truly human development. Only in charity, illumined by the light of reason and faith, is it possible to pursue development goals that possess a more humane and humanizing value.

A hit megvilágosító ereje által válunk képessé annak belátására, hogy a szeretetnek és az igazságnak nem mi, az emberek vagyunk a szerzői és létrehozói, az nem tőlünk származik. XVI. Benedek hangsúlyozza, hogy a vélekedés, amely ezt tagadja, az ember eredeti bűnösségének a következménye.13 Ebből következnek a jelenkorunk társadalmaiban felmerülő gondok, nem utolsó sorban a gazdasági válság is:

34. ... In the list of areas where the pernicious effects of sin are evident, the economy has been included for some time now. We have a clear proof of this at the present time. The conviction that man is self-sufficient and can successfully eliminate the evil present in history by his own action alone has led him to confuse happiness and salvation with immanent forms of material prosperity and social action. Then, the conviction that the economy must be autonomous, that it must be shielded from „influences" of a moral character, has led man to abuse the economic process in a thoroughly destructive way. In the long term, these convictions have led to economic, social and political systems that trample upon personal and social freedom, and are therefore unable to deliver the justice that they promise.

Ezért is van szükség a hit megvilágosító erejére, hogy könnyebben felismerhessük a bizalom, az igazság és a szeretet szoros összefüggéseit. A bizalom buzdítja az értelmet és ösztönzi az akaratot a szeretet cselekedeteire. Az igazságban való szeretet amellett, hogy ebből a bizalomból táplálkozik, egyszersmind ki is nyilvánítja azt számunkra. Mindhárom pedig nem az embertől származik. Mély, tömör és igen szabatosan megfogalmazott teológiai gondolatmenetet olvashatunk XVI. Benedek következő soraiban:

34. ... Hope encourages reason and gives it the strength to direct the will (SS 23). It is already present in faith, indeed it is called forth by faith. Charity in truth feeds on hope and, at the same time, manifests it. As the absolutely gratuitous gift of God, hope bursts into our lives as something not due to us, something that transcends every law of justice. Gift by its nature goes beyond merit, its rule is that of superabundance. It takes first place in our souls as a sign of God's presence in us, a sign of what he expects from us. Truth -- which is itself gift, in the same way as charity -- is greater than we are, as Saint Augustine teaches14. Likewise the truth of ourselves, of our personal conscience, is first of all given to us. In every cognitive process, truth is not something that we produce, it is always found, or better, received. Truth, like love, „is neither planned nor willed, but somehow imposes itself upon human beings" (DCE 3).


3. Az emberi fejlődés a különböző részterületeken

Amint XIII. Leó Rerum Novarum című körlevelét több mint száz év távlatából olvasva pontos korképet kapunk a 19. század végi viszonyokról, hasonlóképpen XVI. Benedek is összefüggéseiben elemzi jelenkorunk társadalmát, leírva annak gondjait. Kritikus meglátásai mellett azonban mindig gondosan rámutat a jónak és támogatandónak a csíráira. A következő sorokban tematikusan próbálom meg bemutatni a körlevélben tárgyalt kérdéseket, melyek különös jelentőséggel bírnak az emberi fejlődés szempontjából.

(1) Az egyház felelősséget érez a teremtett világért, ezért elsőrangú feladatának tekinti az élet védelmét és az emberiség önmegsemmisítéstől való megóvását15. Ez három területre terjed ki jelenleg:
• Elsősorban az élet létrejöttére és megszületésének időszakára. Az egyház már korábbi dokumentumaiban is rámutat arra az önellentmondásra, mely a modern ember jogainak védelme, valamint a gyengékhez és elesettekhez való hozzáállás között fennáll:

15. ... „a society lacks solid foundations when, on the one hand, it asserts values such as the dignity of the person, justice and peace, but then, on the other hand, radically acts to the contrary by allowing or tolerating a variety of ways in which human life is devalued and violated, especially where it is weak or marginalized." (EV 101)

• Az élet védelmére van szükség akkor is, amikor a modern technológia eszközeivel vagy „csodáival" elhisszük, hogy képesek vagyunk azt újraalkotni (CV 68, 75), vagy ha társadalmi nyomásra korlátozzák a születések számát, valamint kikényszerítik a műtéti meddővé tételt (CV 28).
• Végül védelemre szorul az élet annak befejezéséhez való közeledtével is, melyet különféle érdekvédelmi csoportok nyomására próbálnak jogilag megalapozottá tenni (CV 28).

Mély nyugtalanságáról ad ezért tanúságot XVI. Benedek pápa ezekkel a problémákkal kapcsolatban, mikor az olvasó következő igencsak személyes hangvételű sorait olvassa (kiemelés tőlem):

75. ... Yet we must not underestimate the disturbing scenarios that threaten our future, or the powerful new instruments that the „culture of death" has at its disposal. To the tragic and widespread scourge of abortion we may well have to add in the future - indeed it is already surreptiously present - the systematic eugenic programming of births. At the other end of the spectrum, a pro-euthanasia mindset is making inroads as an equally damaging assertion of control over life that under certain circumstances is deemed no longer worth living. Underlying these scenarios are cultural viewpoints that deny human dignity. These practices in turn foster a materialistic and mechanistic understanding of human life. Who could measure the negative effects of this kind of mentality for development? How can we be surprised by the indifference shown towards situations of human degradation, when such indifference extends even to our attitude towards what is and is not human? What is astonishing is the arbitrary and selective determination of what to put forward today as worthy of respect. Insignificant matters are considered shocking, yet unprecedented injustices seem to be widely tolerated.


(2) A Caritas in Veritate enciklika elemzéseinek talán legnagyobb része a gazdasági kérdésekre terjed ki. Ennek oka a 2008 óta datált elhúzódó és fokozódó gazdasági világválság, mely elismerten hozzájárult a körlevél megjelenésének késéséhez16. Ennek az elemzésnek csupán néhány érdekességére szeretném felhívni a figyelmet.
Az egyik, mely szorosan kapcsolódik az élet védelmének a témaköréhez: XVI. Benedek összefüggést lát a népesség növekedése és a gazdasági válság megoldása között. Nem érvényes az a tétel, hogy a népességnövekedés azonos lenne a gazdasági elmaradottsággal. Összehasonlításként a fejlett országok gyermekhalálozási számának a csökkenését és a válság jeleit valamint egyúttal a születések számának csökkenését mutató társadalmak példáját tárja elénk. Következtetése ezért az, hogy a népes országok képesek áthidalni a válság idejét, míg a népességüket negatívan befolyásoló országoknak nagyobb gondokkal kell megbirkózniuk hasonló válságok idején.

44. ... Morally responsible openness to life represents a rich social and economic resource. Populous nations have been able to emerge from poverty thanks not least to the size of their population and the talents of their people. On the other hand, formerly prosperous nations are presently passing through a phase of uncertainty and in some cases decline, precisely because of their falling birth rates; this has become a crucial problem for highly affluent societies. The decline in births, falling at times beneath the so-called „replacement level", also puts a strain on social welfare systems, increases their cost, eats into savings and hence the financial resources needed for investment, reduces the availability of qualified labourers, and narrows the „brain pool" upon which nations can draw for their needs. Furthermore, smaller and at times miniscule families run the risk of impoverishing social relations, and failing to ensure effective forms of solidarity. These situations are symptomatic of scant confidence in the future and moral weariness. It is thus becoming a social and even economic necessity once more to hold up to future generations the beauty of marriage and the family, and the fact that these institutions correspond to the deepest needs and dignity of the person. In view of this, States are called to enact policies promoting the centrality and the integrity of the family founded on marriage between a man and a woman, the primary vital cell of society (AA 11), and to assume responsibility for its economic and fiscal needs, while respecting its essentially relational character.

A jelen válság olyan esemény, mely esélyt ad egy új humanista szintézisre, emellett lehetőség is arra, hogy látásunk letisztuljon és a jövő számára új elképzeléseket mutasson be.17 Az igaz emberi fejlődéshez ez a válság annyiban járul hozzá, hogy nyilvánvalóvá tette a fejlődés pusztán gazdasági és technológiai aspektusai hangsúlyozásának elégtelenségét.18
Érdekes megfigyelni, hogy a körlevélben ismételten olyan érvelést használ XVI. Benedek pápa, mely összhangban áll a közgazdaság-tudomány alaptételeivel, és melyet a piac vagy közgazdaság logikájának nevez többször. A teljes felsorolás igénye nélkül ilyenek pl.:
• Amikor az emberi méltóság és igazságosság hiányát összekapcsolja a társadalmi tőke fogalmával, melynek bizonytalansága az emberi költségek mellett a gazdasági költségeket is pazarlóan megemeli (CV 32).
• Amikor a gazdasági világban eluralkodott bizalom hiányára mutat rá, leginkább a kevésbé fejlett országok iránt, melyekkel a gazdasági együttműködés mindkét fél (nem csak gazdasági) javára válna. Hamis az a tétel XVI. Benedek szerint, mely azt állítja, hogy a működő piacgazdasághoz szükséges egy bizonyos mennyiségű szegénység és elmaradottság (CV 38).
• Amikor az ingyenesség és az ajándékozás szükségességére hívja fel a figyelmet a gazdasági tevékenységekben (CV 36, 38). Ezzel kapcsolatban olyan magánvállalatok és csoportok létrejöttét méltatja a profit-alapú és nonprofit szervezetek mellett, melyek elsődleges szempontja a társadalmi jólét, melybe beletartoznak az új közösségi gazdaságok (economy of communion) is (CV 46).
• Amikor rámutat, hogy a javak igazságos újraelosztása nem azonos a szegénység átrendezésével vagy épp növelésével (CV 42).
• Amikor a már említett népességnövekedéshez való pozitív hozzáállás egyben gazdasági előnyöket is rejt magában (CV 44).
• Amikor támogatja a társadalmi szolgáltatások és jóléti programok további fejlesztését, ezzel is anyagi javakat takarítva meg és elkerülve a pazarlást (CV 60).
• Amikor a kivándorló munkavállalókat veszi védelembe, akik tisztességes erőfeszítésük révén biztosítják úgy a befogadó országuk gazdasági fejlődését, mint a származási országok felemelkedését bérük egy részének hazaküldésével (CV 62).
• Amikor hangsúlyozza, hogy a befektetés nem csupán technikai cselekedet, hanem emberi tett, a vásárlás pedig erkölcsi aktus, mely számol annak hosszú távú következményeivel (CV 40, 66).
• Amikor a vállalkozások támogatására és a mikrohitelek gondolatának továbbfejlesztésére ösztönöz (CV 65).

Ehhez az érveléséhez hozzájárul az éhezők védelme is, mely szorosan összefügg a gazdaság azon hiányzó intézményeivel, melyek hatásosan küzdeni tudnának e probléma ellen. XVI. Benedek hangsúlyozza, hogy az élelemhez és vízhez való jog olyan alapvető emberi joga az személynek, mint amilyen az élethez való jog.19 Hasonlóképpen a szegénység ellen is felemeli hangját, melynek legsúlyosabb fajtája az elszigetelődés.20 Ennek leküzdése ezzel párhuzamosan erősítheti a társadalmi szolidaritást, és megsokasíthatja az emberek közötti kapcsolatok létrejöttét. Egy másik módja a világ szegényebbjeinek támogatásának a fiskális szubszidiaritásban található meg, mikor az adózó személy olyan támogatásra ajánlja fel adójának töredékét, mely a kevésbé fejlett országoknak van szánva.21 A legtöbbször azonban a szegénység a munka méltóságának a meg nem becsüléséből származik, ezért - II. János Pál pápához hasonlóan - elsősorban a tisztességes munka védelmére szólít fel.22 Ennek egyik folyománya, hogy a lehető legkisebb mértéket érje el a munkaadó és munkavállaló, valamint a munkavállaló és a fogyasztó közötti feszültség. Ennek céljára továbbra is támogatja a körlevél a szakszervezetek intézményét, mely társadalmi biztonságot szolgáló rendszerek és intézmények csökkenését kivédendő további erősítésére és fejlesztésére szólít fel XVI. Benedek.23
A gazdasági rend működése kapcsán hagyományosan ismét felszólít az enciklika a nagyobb szolidaritásra és a szubszidiaritásra.24 Ez utóbbit IX. Piusz pápa Quadragesimo Anno 1931-ben írt körlevelében fogalmazta meg először, és azóta az Európai Unióról szóló maastrichti szerződésnek is a részévé vált.25
A gazdasági viszonyok kapcsán kritika sújtja az utilitarista elképzeléseket, mivel ennek túlzott és mértéken felüli hangsúlyozása az emberek közötti egyenlőtlenségeket növeli.26 Olyan etikai alapokon nyugvó gazdaságra van szükség, melyben az etikai mozzanat eléggé szabatosan meg van határozva, és ez összhangban van az emberi fejlődés valós céljaival, és nem egy ködös, részleges, vagy rosszabb esetben a humánumtól idegen etikai fogalommal operál.27

(3) Nemcsak a gazdasági rendet kell azonban a hamis ideológiáktól megvédeni, hanem magát a vallást is. A körlevél nyomatékosítja a vallásszabadságra való jogot, azonban felhívja a figyelmet annak veszélyeztetettségére is. Ez nemcsak a gyakorlati ateizmus és a vallási közömbösség oldaláról fenyeget, hanem ezekkel párhuzamosan a fundamentalizmus, erőszak és terrorizmus részéről is, melyek felhasználják Isten nevét az élet, és ezáltal az autentikus emberi fejlődés ellen.28 Megfelelő ítélőképességre van szükség azonban a vallásszabadsághoz való joggal kapcsolatban, mivel - ugyan az emberi fejlődés feltétele a kultúrák és vallások különbözősége - az egyáltalán nem azonos a vallási indifferentizmussal vagy azzal a nézettel, hogy minden vallás egyenlő:

55. ... For this reason, while it may be true that development needs the religions and cultures of different peoples, it is equally true that adequate discernment is needed. Religious freedom does not mean religious indifferentism, nor does it imply that all religions are equal.
56. The Christian religion and other religions can offer their contribution to development only if God has a place in the public realm, specifically in regard to its cultural, social, economic, and particularly its political dimensions. ... Denying the right to profess one's religion in public and the right to bring the truths of faith to bear upon public life has negative consequences for true development. The exclusion of religion from the public square - and, at the other extreme, religious fundamentalism - hinders an encounter between persons and their collaboration for the progress of humanity. ... Human rights risk being ignored either because they are robbed of their transcendent foundation or because personal freedom is not acknowledged. Secularism and fundamentalism exclude the possibility of fruitful dialogue and effective cooperation between reason and religious faith. Reason always stands in need of being purified by faith: this also holds true for political reason, which must not consider itself omnipotent. For its part, religion always needs to be purified by reason in order to show its authentically human face. Any breach in this dialogue comes only at an enormous price to human development.30

(4) A vallás veszélyeztetett volta mellett a kultúra is ínséges időket él meg, mivel két szélsőség, az eklekticizmus, másrészről pedig a relativizmus fenyegeti.31 Mindezt kiegészítve XVI. Benedek pápa megjegyzi, hogy a fejlett országok technikai fölényükkel tapintatosan kell, hogy bánjanak, védelmezve és megőrizve a kevésbé fejlett országok kulturális hagyományait és értékeit magasabb szintű iskolázottság biztosítása mellett, mivel ezek szorosan egybefonódnak a személy teljes formálásával.32

(5) Mindez kihat a környezetünkkel való viszonyunkra is. Szabadságunk felelős használata által felelősek vagyunk a természetben jelenlévő igazságért és szeretetért. A természet egyike Isten ajándékainak, melyet nem szabad sem teljesen kihasználni, sem pedig panteista eszmék által isteníteni. A természetnek megvan a maga teológiai funkciója is, mivel a Teremtő a természetben jelenlévő „műveiből következtethetünk" (Róm 1,20) annak Alkotójára.33 Viszonyunk a természethez ezért perdöntő:

51. The way humanity treats the environment influences the way it treats itself, and vice versa. ... What is needed is an effective shift in mentality which can lead to the adoption of new life-styles „in which the quest for truth, beauty, goodness and communion with others for the sake of common growth are the factors which determine consumer choices, savings and investments" (CA 36).

(6) A természetben jelenlévő élethez, gazdasághoz, valláshoz, kultúránkhoz és erkölcsi rendszerünkhöz szorosan fűződik társadalmi berendezkedésünk is, mely bármelyik építőelemének megingása egyben a demokráciának a kockáztatásához vezethet.34 A „politika logikájához" szükséges a jogállam jelenléte, mely nemcsak a valóban demokratikus intézményeket igazgatja és szabályozza35 , hanem érvényt szerez az emberi jogoknak is.36
Külön hangsúlyozza XVI. Benedek pápa az Egyesült Nemzetek Szervezetének reformját, mely jelentőségének folyamatos gyengülésének és ismételt semmibevételének a közelmúltban szemtanúi lehettünk. Minden világállamra szóló korábbi félreértést és félremagyarázást kizárva a következő igazán forradalmi gondolatra hívja fel a figyelmet a körlevél, amikor a szegényebb és elesettebb nemzetek szavának hatékonyabb érvényesítését ösztönzi a közös döntéshozatal folyamatában:

67. In the face of the unrelenting growth of global interdependence, there is a strongly felt need, even in the midst of a global recession, for a reform of the United Nations Organization, and likewise of economic institutions and international finance, so that the concept of the family of nations can acquire real teeth. One also senses the urgent need to find innovative ways of implementing the principle of the responsibility to protect and of giving poorer nations an effective voice in shared decision-making.

(7) Végül, de nem utolsó sorban a gazdaság logikája és a politika vagy állam logikája mellett kiemelt hangsúlyt kap az „ajándék logikája", mely az említett világ, természet, javak, igazság és szeretet Istentől származó ajándék voltát takarja. Az isteni meghívásra a fejlődés útján haladó ember alkalmas válasza az erkölcs mentén megalapozott válasz lehet csak. Ez érvényes az összes imént felsorolt területre (gazdaság, politika, környezet, munka, jogok, kultúra, élet), mert az erkölcs az, mely az igazság és szeretet viszonylatában ember központú, és valóságosan humánus actus personae az isteni hívószóra.


JEGYZETEK:

1. Ennek a megszólításnak a hagyományát XXIII. János pápa honosította meg a szociális körlevelek esetében Pacem in Terris enciklikájának kezdetén.
2. A szeretet társadalmi tanítása - Javaslat XVI. Benedek pápa Caritas in Veritate enciklikájának értelmezésére, url: http://fontolvahalado.igen.hu/850-a-szeretet-tarsadalmi-tanitasa-javaslat-xvi-benedek-papa-caritas-in-veritate-enciklikajanak-ertelmezesere.html, 2009.
3. Vö. Caritas in Veritate (továbbá CV) 3,30-31.
4. Vö. CV 5.
5. Deus Caritas Est (továbbá DCE), 28.
6. Vö. CV 3-4.
7. Benedict XVI, Address to the Participants of the Fourth National Congress of the Church in Italy, Verona, 19 October 2006.
8. Vö. CV 17.
9. Vö. CV 18.
10. Benedict XVI, Address to young people at Barangaroo, Sydney, 17 July 2008.
11. Vö. CV 18.
12. Vö. CV 19.
13. Vö. CV 34.
14. Saint Augustine expounds this teaching in detail in his dialogue on free will (De libero arbitrio, II, 3, 8ff.). He indicates the existence within the human soul of an "internal sense". This sense consists in an act that is fulfilled outside the normal functions of reason, an act that is not the result of reflection, but is almost instinctive, through which reason, realizing its transient and fallible nature, admits the existence of something eternal, higher than itself, something absolutely true and certain. The name that Saint Augustine gives to this interior truth is at times the name of God (Confessions X, 24, 35; XII, 25, 35; De libero arbitrio II, 3, 8), more often that of Christ (De magistro 11:38; Confessions VII, 18, 24; XI, 2, 4).
15. CV 51.
16. lásd Global crisis causing delay in release of new social encyclical, url: http://www.catholicnewsagency.com/new.php?n=14342, 2009.
17. CV 21.
18. CV 23.
19. CV 27.
20. CV 53.
21. CV 60.
22. CV 63.
23. CV 64, 25, 32.
24. CV 47, 57-58, 60.
25. Vö. Consolidated Version of the Treaty on European Union, url: http://europa.eu/eur-lex/en/treaties/dat/EU_consol.pdf, 2009.
26. CV 9, 22.
27. CV 45.
28. CV 29.
29. Cf. Congregation for the Doctrine of the Faith, Declaration on the Unicity and Salvific Universality of Jesus Christ and the Church Dominus Iesus (6 August 2000), 22: AAS 92 (2000), 763-764; Id., Doctrinal Note on some questions regarding the participation of Catholics in political life (24 November 2002), 8: AAS 96 (2004), 369-370.
30. Ugyanezt olvashatjuk Joseph Ratzinger Jürgen Habermasszal folytatott müncheni beszédében is, vö. HABERMAS, J. - RATZINGER, J., A szabadelvű állam morális alapjai, Barankovics István Alapítvány - Gondolat, Budapest, 2007, 46-48.
31. CV 26.
32. CV 59, 61.
33. CV 48.
34. CV 32.
35. CV 41.
36. CV 25, 56.

 

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás.

Szólj hozzá!

Név: (kötelező)

Ábra:

Ha van felhasználó neved, inkább jelentkezz be! Ha nincs, inkább regisztrálj!

Küldés

A Font. Hal. blog

A magyar kulturális közvédelem, és az internacionális értékkommandó primer vészharangja. Ezt eddig nem értem, de tovább olvasok, hátha >>>

Weblog, mikroblog, issue-blog© a sokoldalú honért. Echte vengerszkij gondolatok. (Bátyánk az IGEN.)

Ráadás: Fontolva Twítelő

Mit keresel?

Keres

Twitter

Olvassuk

Nincsenek linkek

Cimkék

ökoharcos (3), életvezetés (2), évforduló (6), ünnep (3), bajnai (3), baloldal (8), belpol (30), budapest (6), Caritas in Veritate (3), critical mass (2), FHstreetart (3), fidesz (3), film (2), folyóirat (9), fontolva cinikus (2), fontolva nyaralo (5), gazdaság (3), glossza (2), gyurcsány (2), igazság (2), igazságosság (2), interjú (2), iszlám (2), izland (4), jobbik (8), kampány (15), karácsony (2), képek (2), külügy (3), külpol (8), kommentár (8), kommunizmus (2), lmp (2), másság (2), magyarellenesség (3), magyar koratörténet (3), magyarság (10), marx (2), média (6), mdf (6), művészet (4), monte grappa (2), mszp (5), munkáspárt (2), nácik (2), nyaralo (6), olasz (2), orosz (2), pogányság (2), reklám (2), szdsz (4), szemle (5), szeretet (2), szlovák (7), szolg közl (7), történelem (16), trianon (3), ukrajna (2), választás (3), választás2010 (4), válság (5), vallás (5), vendégszöveg (2), viccö (17), viktor (4), világ (6), világháború (5), web (2), zöld pardon (2)

Cimkefelhő

IGEN Cikkgyűjtő

Bejelentkezés

Felhasználó:

Jelszó:

Belépés Regisztráció

Utolsó hozzászólások

  • Nincsenek hozzászólások.

Komáljuk

  • igen.hu – radikálisan mérsékelt
  • IgenHír.hu
  • Mandiner
  • Ne találjuk ki Magyarországot!
  • Csodaszarvas folyóirat
  • Kommentár.info
  • Monarchista

© 2008-2018, IGEN