Fontolva haladó

A nap kérdése

Előzmény: A civilizációk összecsapása és a restauráció szükségessége (Európa és a muzulmánok) - I. rész

Háromféle alapvető vélekedést lehet elkülöníteni az európai bevándorlás, azon belül is a muzulmánokhoz való hozzáállással kapcsolatban. Az európai vezetők a klasszikus, politikailag korrekt liberalizmus jegyében és Francis Fukuyama A történelem vége című könyvének megfelelően azt gondolják, a liberális demokráciákkal kiteljesedett a történelem. A liberális demokráciák fontos alapjuknak tekintik a szekularizációt és a nyitottságot, ideáljuk pedig Karl Popper nyitott társadalma - a bevándorlók, köztük a muszlimok jelentős része pedig épp a volt gyarmatokról érkezik, egy jobb élet reményében.

Az ilyen liberálisok azzal keltenek lelkiismeretfurdalást: kötelességünk kompenzálni a volt gyarmatok népeit azzal is, hogy nem akadályozzuk idejöveletüket. (Mintha a gyarmatosításoknak nem lettek volna pozitív következményei is. Mit adtak nekünk a Rómaiak? Vízvezetéket! Demagóg!) Emellett úgy gondolják, hogy a nemzeti identitás és állampolgári hűség szerződésen alapuló dolgok. Pedig Roger Scruton, az angol konzervatívok egyik nagy öregje A nemzetek szükségességéről, valamint A nyugat és a többi: a globalizáció és a terrorveszély című tanulmányaiban már figyelmeztetett, hogy lojalitást nem lehet szerződésre alapozni, és a bevándorlóknak problémájuk akad a befogadó államok értékrendjéhez való alkalmazkodással. Ezt támasztja alá, hogy a fundamentalista vallási eszmékre fogékony európai muzulmánok jellemzően nem első, hanem másod-vagy épp harmadgenerációsok. (Tegyük hozzá: Svédországban már felvetették, hogy ők a saria alapján szeretnének törvénykezni. Az angol canterbury érsek pedig ennek lehetőségét fura módon maga is említette.)

Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő persze megnyugtat a Magyar Nemzet január 14-i számában megjelent interjújában: Európában kicsi az iszlám terrorfenyegetettség, hiába él bennünk például a londoni vagy a madridi merénylet emléke. (Inkább a szeparatisták és a szélsőbalos merénylők jelentenek terrorveszélyt, nem a muzulmánok.)

Iszlám tolerancia, új keresztényüldözés és...

A muzulmán országokban viszont egyáltalán nem mutatnak akkora toleranciát a keresztények felé, mint mi őfeléjük, pedig Irakban, Egyiptomban és máshol a keresztények nem bevándorlók, hanem őslakosok, sokszor ősibbek, mint a muzulmánok. Ennek ellenére - vagy épp ezért - rendszeresen támadás éri a kopt templomokat, legutóbb épp január 6-án nyitottak tüzet a karácsonyt ünneplő kopt ortodoxokra. Az iraki Moszulban az előző hónapokban négy templomot is támadás ért; Basile Georges Casmoussa, a város érseke szerint a muszlim szélsőségesek tudatos stratégiával akarják lerombolni a keresztény örökséget és kétezer év történetét. A Fülöp-szigeteken is gránáttámadás ért egy katedrálist, Kuala Lumpurban pedig három templomot gyújtottak fel. Indonéziában akadályozták a keresztények ünneplését karácsonykor, a Srí Lanka-i Crooswatta városában pedig buddhista szélsőségesek támadtak rá december 6-án a miséről kijövő hívekre.

A COMECE, a az Európai Unió Püspöki Konferenciáinak Tanácsa szerint világszerte a vallási indítékú üldözések 75-8 százaléka keresztények ellen irányul. Minden évben 170 000 keresztény veszíti életét hite miatt, míg a súlyos üldözést elszenvedő hívők száma megközelíti a 200 milliót. A testület fel is szólította az EU-t a keresztényüldözés elleni küzdelemre.

Az Open Doors holland keresztény alapítvány tanulmánya alapján a keresztényüldözés mértékét tekintve az ötven országot felsoroló lista élén álló, sztálinista Észak-Korea után következik Irán, Szaúd-Arábia, Szomália és az északnyugat-afrikai ország, Mauritánia.

...magyar belpolitika

Nem fura, hogy a Jobbik mégis az iráni Forradalmi Gárdával akarja ellenőriztetni a magyar választások tisztaságát? A párt sajátos skizofréniában szenvedve egyrészt kereszténynek tartja magát, másrészt ősmagyar tanokkal rokonszenvezik, és nem tudván megkülönböztetni az izraeli palesztinok helyzetét az európai bevándorlás kérdésétől, minden témában muzulmánpárti álláspontot foglal el, úgy vélvén, hogy amint a Szentföldön elnyomják a palesztinokat, úgy Európát is a zsidók fenyegetik. Pedig míg az európai muszlim emlékek támadó háborúk következményei, addig a budapesti zsidónegyed vagy épp a krakkói Kazimiers a helyiekkel - többnyire - harmóniában élő zsidó közösségek munkájának gyümölcse (vagy épp a budapesti zsinagóga is, aminek tervezésekor az ókeresztény bazilikákat vették mintául). (Az európai radikál- és széljobb pedig ugye éppenhogy iszlámellenes, nem hiába veszett össze a Jobbikkal a Brit Nemzeti Párt.)

A fent vázolt keresztényellenesség mutatkozik meg Léderer András, az SZDSZ Új Generációjának vezetője Hírszerzős írásában is. Szerinte az iszlám semmivel sem maradibb, agresszívebb, elnyomóbb, mint a kereszténység vagy akár a zsidóság. Példának olyan állandó liberális példákat hoz fel, mint az invesztitúraharc, az inkvizíció, a keresztes hadjáratok vagy épp a pápa álláspontja az óvszer használatának ügyében. Szerinte mi, pontosabban a kereszténység tehet a militáns iszlámról. Az említett és kitárgyalt nyitottság mellett „a liberális demokráciák nem véletlenül tekintik egyik legfontosabb bástyájuknak a szekularizációt - a bármilyen Istenre hivatkozó szabályok és tettek elég fájdalmat és kárt okoztak a kontinensen ahhoz, hogy megtanuljuk a leckét” - írja Léderer.

A második fajta hozzáállás Seres László, a Hírszerző főmunkatársa Léderernek adott válaszán mérhető le, aki általában a premodern és a modern harcát látja a nyugati civilizáció és az iszlám ellentéteiben. Szerinte épp a liberális demokráciák megvédése érdekében kellene kitenni a táblát: „Európa megtelt”, és korlátozni a bevándorlást. Ő úgy véli, hogy Léderer „véleményét tények helyett, alapvető történelmi, valamint aktuális politikai folyamatok megismerése helyett balliberális hiedelmekre, kiüresedett, értelmét vesztett multikulti-frázisokra alapozza”, „mintha mondjuk a pápa kondomügyi álláspontja morálisan egyenértékű volna azzal, hogy ahol az iszlám hatalomra kerül, kegyetlenül üldözi a másképpen gondolkodókat, más vallásúakat, megkövezi a házasságtörő nőket, felakasztja a melegeket”. És idézi Bernard Lewist: „A szekularizáció, az állam és egyház szétválasztása egyértelműen keresztény gondolat”.

Igen, csak épp nem a mai formájában - tehetnénk hozzá. A Léderer által kárhoztatott invesztitúraharc bizony, az állam és egyház összefonódásának megakadályozásáért folyt: Léderer persze inkább azt szeretné, hogy az egyház ne szóljon bele az állam dolgaiba, az egyház viszont nem csak VII. Gergely pápa, hanem már Nagy Konstantin császár és Gelasius pápa két kard-elmélete óta küzd az ellen, hogy az állam se szóljon bele az egyház ügyeibe, az abszolutizmus után legutóbb épp a kommunizmussal szemben („Adjátok meg Istennek, ami Istené, és a császárnak, ami a császáré”).

Fukuyama, Huntington, Sarkozy

A keresztények üldözése és az európai iszlám térhódítás viszont inkább Samuel P. Huntington Fukuyamának adott válaszát támasztja alá a civilizációk összecsapásáról és a világrend átalakulásáról. (Lásd: Európa vagy konzervatív lesz, vagy nem lesz). Európa Poitiersnél visszaverte az első komoly iszlám fenyegetést 732-ben, a keresztes hadjáratok is a szentföldi zarándoklatok védelmében indultak, nem pedig támadó háborúk voltak, és végül a török inváziót is sikerült megállítani. Persze, szép fürdőket hagytak ránk, ahogy a spanyolok is szép épületeket köszönhetnek a móroknak, mégis kiverték őket Ibériából a reconquista során - ami amúgy úgyszintén keresztes hadjárat volt. Viszont azt hiszem, mi sem egy újabb török-muzulmán inváziótól várjuk a fürdőélet fellendítését, legyen az akármilyen békés is.

A Léderer által is képviselt nyitott társadalom álláspontja szerintem körülbelül oda vezet, hogy annyi nyílt harc után a muzulmánok úgy foglalják el Európát, ahogy a törökök Buda várát az Egri csillagokban: szépen, harc nélkül beszivárognak. Nicolas Sarkozy francia elnök már egyenesen mecsetekké átalakuló templomokat vizionál, és a hatalmas kölni mecset körüli viták is ismeretesek.

Persze nem lehet cél az európai iszlám felszámolása sem, hiszen egyrészt muzulmán csoportokból is vannak őshonosok Európában. A keresztény Európában mindig megvolt a természetes sokszínűség, a toleráns liberálisok azonban uniformizálni szeretnének.

Sem a nyitott Európa, sem az ugyan a bevándorlást erősen korlátozó, ám liberálisnak megmaradó Európa képe nem lehet jó válasz a mostani kihívásra. Talán mégis Vlk bíborosnak kellene igazat adnunk, akinek szavai egybecsengenek azzal, amit - Heideggertől kölcsönzött fogalommal - II. János Pál pápa írt a Fides et ratio című enciklikájában: Európa tényleg a létfelejtés állapotában van. Vissza kell találnunk gyökereinkhez, konzervatív és keresztény fordulatra van szükség. Azaz hozzá kell látni a felújításhoz, ha úgy tetszik: a restaurációhoz.

Írta: Szilvay Gergely

Cimkék: világ, iszlám, vallás

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás.

Szólj hozzá!

Név: (kötelező)

Ábra:

Ha van felhasználó neved, inkább jelentkezz be! Ha nincs, inkább regisztrálj!

Küldés

A Font. Hal. blog

A magyar kulturális közvédelem, és az internacionális értékkommandó primer vészharangja. Ezt eddig nem értem, de tovább olvasok, hátha >>>

Weblog, mikroblog, issue-blog© a sokoldalú honért. Echte vengerszkij gondolatok. (Bátyánk az IGEN.)

Ráadás: Fontolva Twítelő

Mit keresel?

Keres

Twitter

  • Borbás Barna: @elonmusk OK, de előbb a poloskákkal csináljatok valamit. (2018.10.16 21:07)
  • Borbás Barna: Hatos Pál történész könyvet írt 1918-ról, az őszirózsás forradalomról, a világháborús összeomlásról. A Tisza István… https://t.co/SZBT8QSq14 (2018.10.16 19:28)
  • Borbás Barna: OK, de előbb a poloskákkal csináljatok valamit. https://t.co/N1rwBpzxdb (2018.10.16 19:15)
  • Borbás Barna: RT @filmklub: Saul fia első hétvége: 10 541 néző második hétvége: 11 516 néző harmadik hétvége: 7 196 néző Össznézettség két és fél hét utá… (2018.10.15 20:50)
  • Borbás Barna: A szocdemek mélyponton, bekerült a bajor törvényhozásba az AfD, de a legnagyobbat a Zöldek mentek. Nem pont erre sz… https://t.co/AuocEYuesH (2018.10.14 22:05)

Olvassuk

Nincsenek linkek

Cimkék

ökoharcos (3), életvezetés (2), évforduló (6), ünnep (3), bajnai (3), baloldal (8), belpol (30), budapest (6), Caritas in Veritate (3), critical mass (2), FHstreetart (3), fidesz (3), film (2), folyóirat (9), fontolva cinikus (2), fontolva nyaralo (5), gazdaság (3), glossza (2), gyurcsány (2), igazság (2), igazságosság (2), interjú (2), iszlám (2), izland (4), jobbik (8), kampány (15), karácsony (2), képek (2), külügy (3), külpol (8), kommentár (8), kommunizmus (2), lmp (2), másság (2), magyarellenesség (3), magyar koratörténet (3), magyarság (10), marx (2), média (6), mdf (6), művészet (4), monte grappa (2), mszp (5), munkáspárt (2), nácik (2), nyaralo (6), olasz (2), orosz (2), pogányság (2), reklám (2), szdsz (4), szemle (5), szeretet (2), szlovák (7), szolg közl (7), történelem (16), trianon (3), ukrajna (2), választás (3), választás2010 (4), válság (5), vallás (5), vendégszöveg (2), viccö (17), viktor (4), világ (6), világháború (5), web (2), zöld pardon (2)

Cimkefelhő

IGEN Cikkgyűjtő

Bejelentkezés

Felhasználó:

Jelszó:

Belépés Regisztráció

Utolsó hozzászólások

  • Nincsenek hozzászólások.

Komáljuk

  • igen.hu – radikálisan mérsékelt
  • IgenHír.hu
  • Mandiner
  • Ne találjuk ki Magyarországot!
  • Csodaszarvas folyóirat
  • Kommentár.info
  • Monarchista

© 2008-2018, IGEN